- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,
Főoldal- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Fekete-Tisza- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Fehér-Tisza- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Kőrösmező- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Térkép- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Ajánló- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Linkek- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Rahó- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Események- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Oktatás- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Galéria- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Kárpátok hadművelet- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,

Atilla király- www.tisza-forras.hu - Fekete-Tisza, Fehér-Tisza, Tisza-forrás, Körösmező, Kőrösmező, ukrajna, Kárpátalja, 1998 tiszai árvíz, Aklos, Akna-Rahó, Akol, Apsinec, Arhív, Asztag, Balcul, Barátka, Behenszki, Bioszféra rezervátum, Bocskói uradalom, Bogdán vajda, Borkút, Bratkivszka, BrebolyaLesul-patak, Brinza fesztivál, Budapest szálló, Bértelek, Büdi Mihály, Csereplik, Csorna kleva, Csorna-tisza, Csornahora, Dobos Sándor, Dombhát, Dosina, Drág, Drágffy, Dömény, Fagyalos, Fehér Tisza, Fehér-Tisza, Fehértiszai erdészeti hivatal, Fekete Tisza, Fekete-Tisza, Fekete-Tisza foglalása, Feketetisza falu, Felső-Tisza tétkép, Fluerás, Forintverő János, Gladovec, Holló-csúcs, Horthy Miklós, Hoverla, Hriszka tisza, Hucul fesztivál, Iván Pintye, Iván Pop-havas, Iván Sztruk, Jaszinya, KBR, Kameny, Kanuszjanka, Kaszó-folyó, Kijevi egyetem, Kovács Sándor, Krivjanka, Kvaszi, Károlyi László, Kárpátalja, Kémény-hágó, Kőrösmező, Lemszkij, Liszova Kazka, Lonka, Láposmező, Láz-telep, Medveckij, Mezőhát, Mezőháti, Moldva, Moszkva-patak, Máramaros, Mária Terézia, Nagy Lajos, Nagy Mencsej, Nagybocskó, Nyilas, Okula, Oleksza Dobvus, Pavlik, Paxib, Pereszlip, Pietrosz, Pohárszka, Pál-patak, Rachov, Rahiv, Rahó, Roscsolij, Rosztoki, Rudolf király, Római katolikus, Scsaul, Sevcsenko, Stog, Szaniszló, Szent István király, Szent-Borbála, Szilsky, Sztebnij, Sztih, Sztohovec, Szvidovec, Sóskás, Talabor, Tarkás, Tatarivcsik, Tataruka, Tisza Lajos, Tisza eredete, Tisza forrás, Tiszabogdány, Tiszaköz, Tiszalejtő, Torbát, Trosztyanec, Trufanec, Turista egyesület, Uhoroszkij, Ukrajna, Usztyi-Reki, Varázsos, Verhovati, Vidricska, Vidráspatak, Vorozseszka, Zelinszki, Zipszerei, Zsigalovec, Zsigmond király, aklos kárpátalja, bércek, cseh uralom, drágffyak, dömény sándor, esztenák, fadöntés, fakivágás, fausztatás, fehér, fehér farkas, fehér tisza, fekete tisza forrása, felső tisza térkép, forráspatak, gyógyszálló, gát, görög katolikus, hegyi patak hangos csobogása, hucul, hucul köztársaság, hősi halottak, hősök temetője, karpatalja, kicsi vasut trianon után, klausúra, koliba, kovács katalin, kárpátalja, kárpátalja térkép, kárpátalja árvíz, körösmezö falusi turizmus, körösmezö magyar egyesület, kőrösmezei vasút, laposnya volgye, lazescsina, legkeletibb őrház, legnagyobb víztároló, lembergi sör, magyar oktatás, magyarország térkép, maramaros hegyei, mien havasból ered a tisza, monarchia, máramaros, nagy vízválasztó hegység, nagybocskó térképe, népszámlálás kőrösmező, obszervatórium, ortodox, pravoszláv, pál patak, rahói járás térkép, ruszin, rutén, rézsű, réztábla, sevcsenko, szepes mária hidak falak, terkep hoverla, tisza ** 30,00, tisza ered, tisza eredete, tisza folyó, tisza forras, tisza forrás, tisza havas, tisza képek 1890, tisza térkép, tiszai árviz 2008, trianon, turizmus, turulmadár, tutajozás, támfal, ukrajna, vajda cseppek, vasút, vasúti híd ungvár, vízfogó, Ördögforrás, Ösztövér, összenőtt fák,
Atilla király

Kárpátok hadművelet

Egán Ede



MÚLT ÉS JÖVŐ












Kőrösmezőtől 23 km-re nyugatra, az egykori országhatár térségében, ott ahol a Fagyalos ( Szvidovec )- hegységhez tartozó Akol ( Okula ) - havas vízválasztó gerince elválasztja a Tarac folyó és a Tisza legfelső vízgyűjtőjét, 1265 méterrel a tenger szintje felett havasi rét nyújt káprázatos panorámát. Dél felé a Fagyaloshoz tartozó 1707 méteres Tatárka ( Tataruka ) áll őrséget, nyugat felé letekintve a Tarac vízgyűjtőjéhez tartozó Torbát völgyében gyönyörködhetünk. Észak felöl balról a Godros ( Gropa, 1758 m) jobbról a Barátka ( Bratkivszka, 1788 m ) csúcsai emelkednek ki. A fenyvesekkel szegélyezett mező keleti szélén egy emlékkő hívja fel magára a figyelmet. Ezen a helyen az 1879-es nagy szegedi árvíz utáni újjáépítés királyi biztosa, az egykori miniszter tiszteletére emlékfákat ültettek. A fák nem maradtak meg, de a kövön ma is meglévő emléktábla erről tanúskodik:

 

  

Tisza Lajos facsoport
így nevezték az Országos Erdészeti Egyesület
1882 augusztus 23-iki közgyűlésén elnöke tiszteletére.

 

  

A XIX. és XX. század fordulóján ez a csodálatos térség a turisztikai fellendülés korát élte. Erre utal az a tény is, hogy az emlékkőtől északnyugati irányban, a rét fáktól védett szélén épült kilátótornyos erdőőri házban turistaszállást is kialakítottak. Sajnos, mára az erdőőri ház sem maradt meg. Az emlékkő mellett leereszkedve, 1230 méteren kőlappal letakart forrást találunk. Ez a Fekete - Tisza legtávolabbi forrása. 1889-ben a vizet egy csövön át néhány méterrel északabbra terelték, egy viszonylag könnyen megközelíthető, kőfallal megerősített hegyoldalba. A kőfalból kicsurgó víz magasztosságát árkádos mélyedés emelte ki a fal síkjából, a fal tetején téglalap alapú emlékmű emelkedett, melyen márványtábla hirdette: Tisza-forrás. Trianon után az eredeti emlékmű alá egy szép formájú, a kicsurgó körül boltíves mélyedéssel ellátott kőoszlopot építettek. Az eredeti táblát cseh - ruszin kétnyelvűre cserélték. 1939-ben, az anyaországhoz történt visszacsatolás után újra magyar felírat hirdette a Tisza eredetét, az emlékkő tetejét pedig turulmadár díszítette. Ma a kőfalból, kör alakú mélyedésből egy hatalmas kőedénybe csurog a forrás vize. A kőtál fölött a kőfalon és két vasoszlopon nyugvó betonlapra került az eredeti emlékmű. 2006-ban, a szegedi GEO-ENVIRON Környezetvédelmi Egyesület a korábbi ütött-kopott emléktáblát új kétnyelvű, ukrán - magyar réztáblára cserélte le. A forrás vize a kőedényből túlcsordulása után eltűnik a sűrű bozótban, és elindul 50 kilométeres útjára a Fekete - Tisza.



A két ágból eredő folyó másik ága a Fehér - Tisza. Mind a mai napig mostohán kezelt, kevesebbet foglalkoznak vele, leírásokban csak áttételesen említik. A Máramarosi havasokban, ahol a 2000 méteres hegyek megszelídülve 1700 méter alá kúsznak , az egyik csúcs , az Asztag ( Stog, Sztih, 1651 ) a trianoni határok megrajzolásánál fontos szerepet játszott. Az ezeréves országhatáron valamint Máramaros vármegye Visói és Tiszavölgyi járásának határán magasodó Asztag - hegy három ország határhegyévé vált. A csehszlovák - lengyel - román hármas határ 1939-ben, Kárpátalja anyaországhoz történt visszatérése után egy rövid időre magyar - lengyel - román, majd magyar - szovjet - román hármas határrá módosult. Az Asztag nyugati oldalában, az erdősáv felső határán, 1400 méteres magasságban egy szikla üregben forrást találunk. Ez a legtávolabbi állandó forrás, melyből a Fehér - Tisza ered. 2000 október 7-én a szegedi GEO - ENVIRON Környezetvédelmi Egyesület és a rahói Kárpáti Bioszféra Rezervátum kutatóinak csoportja itt jelölték meg a Fehér - Tisza Forrását. A forrás vizét egy fából készült csurgató emeli ki és teszi jelképesen a Fehér - Tisza eredetévé, amit a sziklaüregtől jobbra egy kétnyelvű, ukrán - magyar réztábla is hirdet.

 

 

Kigyűjtve idevonatkozó orosz irodalmakból.tve ide vonatkozó orosz irodaból.

Kigyűjtve                        

                                Képgaléria megtekintése 

 

 

Kárpátalja áttekintő térképe


 

 

 

 

részletes térkép a Tisza-források környékéről


 

 

M A G Y A R O R S Z Á G
(Kárpátalja)

Vasúti hálózata - Kincstári és
Nagyobb forgalmú Postamesteri Hivatalai.


1941


 

Fekete-Tisza

 

 

A forrás vize a kőfalból egy kő edénybe csurog, és túlcsordulása után eltűnik a sűrű bozótban. Az erecske a környező források vizének köszönhetően igazi hegyi patakként tör utat magának a fenyvesekkel borított hegyek között. 2,5 km megtétele után a patak erőre kap, mivel jobbról csatlakozó Aklos patak bátorítja. Jobbról a Tiszalejtő ( Tiszacsora, 1218 m ) csúcsa emelkedik ki. A faúsztatás korában itt épült fel a Fekete-Tisza legtávolabbi vízfogója, amelynek köszönhetően már innen tutajozhatták a szálfákat. Nem sokkal lejjebb, balról a Tatarivcsik - patak nyer bebocsátást az egyre inkább növekvő folyócskába. Hamarosan a szurdok kiszélesedik, és a csodálatos erdőkkel borított hegyek karéjában nagy kiterjedésű völgykatlanba érkezünk. A völgybe jobbról belépő Apsinec-patak vize már igazi folyóvá varázsolja a Fekete-Tiszát.

 

A XIX. század derekán a faúsztatás egyik legnagyobb víztározója volt itt. Az egykori gát maradványai több helyen is kirajzolódnak. A turistaszállást is nyújtó egykori gátőrház még ütött-kopott állapotában is egy jóval nemesebb kort idéz, nevezetesen azt a kort, amikor az Apsineci vízfogó a Fekete - Tisza völgyének egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt. Az Apsineci völgyben bal oldalról az egykori országhatár havasáról, az 1719 m-es Fekete - Ágról ( Csorna Kleva ) egy másik folyócska, a Medve ( Medveckij ) - patak csatlakozik a Fekete - Tiszába. E patak völgyében találjuk a Kijevi Egyetem kutatóállomását. Az 1998-as és 2001-es árvizek pusztítása után a folyókon szinte nem is maradt ép híd. Egy újjáépített hídon átkelve az egykori pisztrángtenyésztő telep mellett visz az utunk. Jobbról, balról hangos csobogással beágazó patakok energiáját egyesítve egyre inkább erősödő vágtában tör utat magának a hegyek között a folyó. Varázsos ( Vorozseszka, 1518m ) csúcs felöl a Zsigalovec, balról a Középső-patak üdvözli a főágat. A Pohárszka - határhegy összegyűjtött vizét a Pleckij patak juttatja le a Fekete-ágba.

Gondoljuk el milyen lehetett az a kor, amikor még a csendet csak a fadöntés, a csúsztatás vagy vontatás tompa hangja, a fakitermelő ruszinok kurjantása vagy egy ló nyerítése törtre csak meg. A folyóparton katonás rendben sorakoztak a megépített tutajok, várva az apsineci vízfogó két zsilipjének a felnyitását, hogy a közel százezernyi köbméter víz hatalmas robajjal érkező áradata gyufaszálként kapja hátára az irdatlan rönköket. A hetente kétszeri zsilipnyitást az ügyes kezű ruszin kormányosok már a szálfákból ácsolt tutajokon helyet foglalva várták, hogy aztán építményeiket nagy szakértelemmel tereljék a helyes irányba. A kiszélesedő völgyben az erdészet ellenőrző kapuján áthaladva utunk első településére, Feketetisza ( Csorna Tisza ) hucul falu Podpoharszkij részére érkezünk. A folyóvölgyben hosszan elterülő falu területén egyesül folyónkkal a baloldali mellékág a Melegárok ( Teplij Zsolob ) patak. Jobbra a Fagyalos - hegygerinchez tartozó Nagy Mencsely ( Dragobrat, 1403 m ) csúcsa emelkedik a hegyek fölé. A hegy északi oldalában eredő bővizű Szaniszló ( Szaniszlan ) patak, - melynek felső szakaszán a faúsztatás korában vízfogó működött, - a Fekete - Tiszát már tekintélyt parancsoló folyóvá duzzasztja. Szintén jobbról, a Gladovec-, majd Kis - Gladovec - patak csatlakozik a főághoz.

A falu központjában, a Hosszú ( Dosina, Dozsina, Dovzsina ) - patak torkolatánál emelkedő dombon találjuk a Szűzanya Mennybevitele - templomot. A kívülről átbádogozott fatemplom 1836-ban épült. Az egykori görög katolikus fatemplom ma a pravoszláv híveket szolgálja. A Hosszú - patak völgyében, a torkolattól 5 kilométernyire, a XVIII. században a faúsztatás céljaira szolgáló duzzasztó épült. A Dovzsina - vízfogó maradványai még fellelhetőek. A XX. század eleji vízügyi tervek szerint a Hosszú - patakon egy 1,5 millió m3-es, a Fekete - Tiszán pedig egy 2,5 millió m3-es tároló együttesen egy 12,3 millió kWh évi termelésű vízerőművet működtetett volna.

Kőrösmezőről Rahó irányába haladva a Fagyalos - hegygerinc oldalában törtető Fagyalos-patak csatlakozik a Fekete-Tiszába. A patak völgyében terepjáróval is járható út vezet fel A Dragobrat sítelepre (1403 m). A Fagyalos hegyei között, 1400-1800 méteres magasságban 8 kisebb tavat találunk. Ezek közül legnagyobb az Apsinec-tó amely kisebb testvéreivel együtt táplálja a Fekete-Tiszába ömlő Apsinec -patakot. A folyóparton tovább haladva megannyi forrás és zuhogó közül a leglátványosabb a Trufanec-vízesés. Közvetlenül az út mentén 38 méter magasról zúdul alá a víz ( ez Kárpátalja legmagasabb vízesése ). A vízesésnél fából egy kis esőbeálló is épült ami látványával hangulatossá teszi környezetét. Utunkat folytatva a túlsó parton látható a Kőhavas ( Pietrosz, Petrosz, 2020 m) oldalából eredő Kevele-patak. Ez Kőrösmező Kevelének nevezett legdélebbi része.

Kőrösmezőt magunk mögött hagyva az út mentén ásványvízforrást találunk. Jobbról a Trosztyanec patak csobogása jelzi hogy újabb víztömeg erősíti a folyót. A patakon 2006-ban a térség településeinek ellátására egy mini vízerőművet helyeztek üzembe. Az erőmű környezetbarát technológiával évi 4 millió kWh villamos energiát állít elő. A hegyi státusszal rendelkező Trosztyanec falu itt már szinte összenőtt Tiszaborkúttal. A szintén hegyi státusszal rendelkező Tiszaborkút legfőbb nevezetességét a szénsavas ásványvízforrások adják. A gyógyvizek hasznosítására épült itt a Hriszka Tisza gyógyszálló. A Fekete-Tiszán ahol a vasút a folyó bal partjára kel át, a már említett vízhasznosítási tervek a fentebb felduzzasztott, lefelé óriási erővel rohanó víz még egy újabb hasznosítását irányozták elő. A tervezett vízi erőmű évente 13,5 millió kWh villamos energiát termelt volna.

A Fekete - Tisza mind két partján elterülő Bilin a XX. század előtt Rahó külterületének számított. A jobbról beágazó Bilin-patak völgyében a XX. század első felében erdei vasút vezetett, a torkolatánál pedig gyapjúmosó volt. Bilin nevét egykori pisztrángtenyésztő telepe miatt is számon tartják. A hegyi státusszal rendelkező falu után balról a Csornahora, jobbról a Szvidovec szorításának engedve a völgy összeszűkül. A vasúti híd már azt jelzi, hogy Rahóra érkeztünk. A Csornahóra irdatlan tömegét megkerülve a folyó még egy híd alatt átbújik. A vashíd Perecsényből került jelenlegi helyére a 2000-es években.

A Fekete-Tisza útjának végén megérkezik arra a helyre, ahol - mint ősidők óta szüntelenül - vár rá a Fehér - Tisza, hogy innen már közösen egyesült erővel törjenek utat Máramaros hegyei között.

 

 

Kigyűjtve idevonatkozó orosz irodalmakból.

 

 

 

                                        Képgaléria megtekintése

 

 

 

A Tisza-forrás felújítás előtti állapota 

 

 

2008 április 27-én végre eljutottam a Tisza forrásához, a Fekete-Tisza forrásához. Bár már az egykori Magyar Királyság, a Kárpát-medence nagy részét bejártam, a Tisza forrásához eljutni mégis csodálatos élmény volt.
Az Alföld közepén, a Tisza partján élő embernek inni a forrás vizéből ! Nagy érzés !
Sajnos azonban látnunk kellett, hogy a forrás foglalása igen rossz állapotban, az összedőlés határán van.
A forrást foglaló míves támfal1889-ben készült, habarcsba rakott kövekből. Ekkor a forrás vizét néhány méterrel arrább vezették egy csővel, a kőfal közepén kialakított csurgóhoz.
Sajnos az utóbbi évtizedek során a cső tönkrement, a forrás vize jelenleg a csurgón kívül még legalább két helyen csordogál a falon keresztül.
A habarcs porlad, a kövek esnek ki a falból. A fal egyre nehezebben áll ellen a csúszó földnek, melyet a forrásvíz is áztat, segítve a csúszó lap kialakulását.
Pár éve rendbe tették a forrás környékét, árkot ástak a víz összegyűjtésére, s ritkították a növényzetet. Ez sem használt az állékonyságnak. A növényzet gyökérzete némileg összetartja a lecsúszni akaró földet, a gyökerek ritkulása tovább lazítja a talajt, meggyorsítva a csúszást.     
A kőfal egyre jobban dől és omlik, kérdés meddig tart ki. Akár egyetlen tél is elég lehet a teljes tönkremenetelhez, sürgős javítás, újjáépítés szükséges.
A forrásvíz bevezető cső cseréje, új, a földnyomásra méretezett, befogott támfal építése, vagy burkolt rézsű létesítése.
 
Horváth Ferenc

okl. geotechnikai szakmérnök

 

2008 május 26.

 

 

  

 

 

 

Fehér-Tisza

 

Gondolatban járjuk végig a 40 km-es utat, amit a forrásból előbukkanó cseppek a Fekete-Tiszával való egyesülésig megtesznek. Az erdőszint felső határáról lefelé ereszkedve utunk hegyi pásztorok kunyhói ( esztenák ) mellett vezet. Az Asztag oldalában lévő tisztásokról szép kilátás tárul elénk. Zöld fenyvesek, havasi legelők, rétek egyhangúságát megbontó esztenák és a távolban fenségesen kiemelkedő ezeréves határhegy a Csornahora. Ez az egész térség legmagasabb hegysége, amit délről az Iván pap-havas zár. Egy erődszerű, monumentális építményt a csillagvizsgáló és meteorológiai állomást láthatjuk, amit 1936-38 között a Lengyel Tudományos Akadémia építetett francia segítséggel. A második világháború kitörése után a berendezéseket leszerelték, ezt követően először Budapestre majd Bécsbe szállították, és csak a háború után kapta vissza a lengyel állam. Lengyelország felosztása után az épület szovjet kézre került. Magyarország hadba lépését követően, 1941-től a magyar honvédség légvédelmi és tüzérségi figyelőpontjául szolgált. Ma a romos állapotban lévő épület csupán a turisták számára nyújt menedéket. Az Asztag oldalában lefelé ereszkedve követjük a tisztavizű forráspatak irányát. Jobbról egy bővizű patak a Roscsolij duzzasztja fel a bátortalanul csörgedező Fehér-Tiszát, később balról a Kanuszjanka, majd a Holló-csúcs ( 1696 m ) felöl a hegy nevét viselő patak csatlakozik a Fehér-ághoz. Lejjebb a rohanó vízhez balról a Cserepik, jobb felöl Fluerás társul. A kidőlt fákkal, zuhogókkal tarkított patak völgyébe balról a Kis - és Nagy - Pereszlip, majd jobbról a Krivjanka növeli a Fehér - Tiszát.

 

Az elszállításra váró szálfák, és a hegyoldal fakitermelésre szolgáló csúszdái már az emberek jelenlétére utalnak. A magasból induló köveken és zuhogókon átbukó víz jobboldali mellékágánál, az Uhoroszkij-pataknál az egykori Hűvös (Sztohovec)-gát a faúsztatás céljára épült víztározójának maradványait találjuk. Az elhanyagolt táj láttán nehéz elképzelni, hogy a Fehér-Tisza völgyében az 1960-as években 32 km-en át vasútvonal vezetett. A folyóvölgyben található fővonalhoz keskeny nyomtávú szárnyvonalak csatlakoztak, amiknek érdekes kiegészítői voltak a hat helyen megépült siklóvasutak. Ezek a hangulatos erdei vasutak ma már sajnos nem léteznek.

 

A következő jobb oldali mellékág az Iván pap-havasának oldalában eredő Tarkás ( Balcul ) - patak. A patak völgyében haladva rátalálhatunk az egykori Balcatul vízfogó zuhogójára. Mellette találhatjuk a menedékházból átalakított mára már nagyon leromlott állapotban lévő munkásszállót, amely a favágók és hegyi pásztorok szálláshelye volt. Az előzőekben már említésre került vasútvonal egyik leágazása a Balcatul - völgyében lévő víztárolóig vitt, míg egy másik szárnyvonal a Vaszkul-patak völgyében épült gátig vezetett. A következő jobb oldali patak, a Lemszkij, a Kökörcsines ( Brebeneszkul )-hegy oldalából lejövő vizet szállítja a Fehér-Tiszába. Az ekkora már rohanó folyó mellett eljutunk az első településre, a Láposmezőhöz tartozó Hoverla faluba. A falu központjában, észak felöl a Hoverla patak hozza vizét. A Hoverla - völgyében épült az egyik legnagyobb víztároló ( 160.000 m3 ), romjai közelében ma a Kárpáti Bioszféra Rezervátum ellenőrző kapuja található. A patak mellett a rezervátum ős fenyveseiben erdei kövezett út vezet. A patak felső szakaszán az utat szép vízesés teszi még hangulatosabbá. Ezt követően megérkezünk a Hoverla-nyeregbe (1537), ahol menedékház és egy kis kápolna várja az túrázókat. Innen indul a Hóvárra vezető túraútvonal utolsó szakasza. Hoverla faluban a patak torkolatánál található a Fehértiszai Erdészeti Hivatal épülete. A továbbiakban már aszfaltúton tudunk tovább haladni az önkormányzat székhelyét adó Láposmezőre. Elhagyva a települést, Tiszabogdányhoz tartozó Bértelek (Brebolya) falucskába jutunk, ahol bal kéz felöl a folyóhoz társul a Lesul-patak.

 

Rövid szakaszon három patakocskát is felvesz a Fehér-Tisza: balról a Sóskás-hegyről (1759 m) eredő, 8 km-es Sóskás (Scsaul)-patakot, majd jobbról a Rohonyeszka és Hermanyeszka összefolyásából kialakuló, 10 km hosszú Bogdány - patakot, és az újból balkéz felöl a Máramarosi Pop Ivánról (1937 m) kanyargó Borvíz (Kvasznij)-patakot. Valamennyi patak völgyében valaha erdei vasút üzemelt, a faúsztatást pedig vízfogók segítették. Következő állomásunk a nagy gazdasági és idegenforgalmi múlttal rendelkező Tiszabogdány. Nem is olyan rég még több falut egyesítve városi típusú település volt. Ma a falvak egy része különvált és Tiszabogdányt községgé "fokozták le". Tiszabogdány teljesen összenőtt Vidráspatak (Vidricska) községgel. A két falut a Farkas (Vovcsij) - patak vonala választja el egymástól mely a Fehér-Tiszával bal oldalról egyesül. A Sesul (1727 m) vízét a jobb oldali mellékág, a Pál (Pavlik) - patak juttatja a Fehér-Tiszába. A Fehértiszavölgyi vasút első szakasza Rahóról a Pál-patak völgyében vezetett és már 1928-ban üzembe helyezték. A patakvölgyben egykor vízduzzasztó is funkcionált. A Pál-patak torkolatával majdnem szemközt a falu nevét adó Vidrás (Vidricska)-patak siet a főágba.

 

A Fehér-Tisza völgyének utolsó települése a hegyi státusszal rendelkező Nyilas ( Rosztoki ). A folyó jobb oldalán még egy kis patak a Berendai hozza az Ösztövér (Stevjora, 1242 m ) vizét a Fehér-Tiszába. A falu és az út végén Tiszaközhöz, a Fehér- és a Fekete-Tisza összefolyásához érkezünk.

 

 

Kigyűjtve idevonatkozó orosz irodalmakból.

 

 

 

Képgaléria megtekintése

 

 

Kőrösmező

 

A huculság egyik központja Kőrösmező, melyet a Behenszki - patak választ el a vele szinte egybe tartozó Feketetisza falutól. A lakosság jelentős része rutén, de nagy számú magyar és német kisebbséggel is rendelkezik. A hegyi státusszal rendelkező város impozáns medencében fekszik, ahonnan fantasztikus látvány nyílik a környező hegyekre. Kőrösmezőt átszeli Kárpátalja máramarosi térségének legfőbb ütőere, a Munkács - Huszt - Rahó - Tatár-hágó ( P03 számú ) főútvonal. A település központján áthaladó országúton észak felé tartva , a Mezőháti - patak völgyében rövidesen az észak felől érkező Dombháti ( Sztebnij ) - patak csatlakozási pontjához érünk. E patak völgyében fekszik a közigazgatásilag Kőrösmezőhöz tartozó 800 főt alig meghaladó Dombhát. A Lazescsina túlsó, jobb oldalán a Lapos ( Laposnya, Lopusanka ) - patak hozza a keleti hegyoldalak vizét. A patak alsó folyásánál egykor Loposnyapolyana néven önálló kistelepülés jött létre, ami mára már beolvadt a nagyközségbe.

 

Kőrösmezőt a XVI. századtól jegyzik, amikor is a Drágffyak birtokolták a bocskói uradalom által létrehozott települést. A Drágffyak kihalása után 1572-ben Büdi Mihály kapta meg a királytól, 1580-ban pedig Rudolf király Károlyi Lászlónak zálogosította el. Ebben az időben a lakossága nagy létszámú ruténnel gyarapodott, ami jelentősen módosította az etnikai összetételt. 1672-ben a Nagybocskói Kincstári Erdőuradalom egyik meghatározó települése. A Rákóczi szabadságharc idején a kőrösmezeieknek Iván Pintye vezetése alatt külön csapatuk volt. Sok betyárt is adott a vidék akik közül a leg híresebb Oleksza Dobvust. A magyar népmondák szerint az alföldön Dobos Sándorként vált ismerté, aki később a hegyek közé menekült. Az erdőkben bővelkedő környék szakszerű kitermelése Mária Terézia korában kezdődött meg. A kincstár nagy létszámú - az erdészeti munkák összes fázisához ( fakivágás, feldolgozás, tutajozás, faúsztató gátak, vízfogók, klausurák építéséhez) kiválóan értő - német szakembert telepített ide. Az iparszerű fakitermelést és fafeldolgozást az itt élők a német telepesektől sajátították el. Óriási lendületet adott a vidék fejlődésének a vasútépítés. A XIX. század második felében a Magyar Északkeleti Vasút által megkezdett máramarosi vonal 1890-től a MÁV tulajdonába került. 1892-ben a vasút építés újabb lendületet vett. A Nagybocskóból induló, Máramaros északkeleti részét átszelő fővonal 1894-ben Kőrösmezőt is bekapcsolta a vasút vérkeringésébe. 1895-ben a 76,46 km hosszú vasútvonal ( a ma már ) Mezőháthoz tartozó Havasalja térségében elérte az országhatárt. Az első világháború idején betörő orosz csapatok hadszíntérré változtatták a települést. Ezt követő későbbi időpontban ( 1918 végén ) a galiciai ukránok kiléptek a Monarchia kötelékéből és egy önálló ukrán állam létrehozását kezdeményezték. Ehhez csatlakoztak Kőrösmező ukrán barát körei is akik november 9-én kikiáltották a Kőrösmezői Hucul Köztársaságot ami az akkori politikai viharok következményeként csak néhány hónapot létezett. A trianoni békeszerződés értelmében Kőrösmező is cseh uralom alá került. A település neve ekkor Jasinára változott. 1939 márciusában Kőrösmező is visszatér az anyaországhoz, a második világháborút követően pedig a Szovjetúnió kötelékébe kerül. Nevét a cseh időkből megmaradt Jaszinyára változtatták, ami Ukrajna függetlenné válása után is megmaradt. Az ezt követő évtizedek nehéz időszakot jelentettek az itt élő magyarság számára. Magyarságtudatukat csak a katolikus egyház ápolta és vitte tovább. A nagy múltú egyház 1785-ben, Szent Borbála tiszteletére épült templomát 1814-ben új templom váltotta fel. A Szent Péter és Pál - plébániatemplom a főutca legszebb műemléke.

 

2002 szeptemberében a magyarság újabb intézménnyel gazdagodott. Nyolcvan év után megnyílt a magyar elemi iskola. Az oktatás azóta is, néhány nehézségtől eltekintve folyamatosan működik.

 

 

Kigyűjtve idevonatkozó orosz irodalmakból.

 

 

 

Képgaléria megtekintése

 

 

Rahó

 

A Fehér-és a Fekete-Tisza összefolyásának helyét Tiszaköznek (Usztyi-Reki) nevezik. A közúti és vasúti hídról is szép rálátás nyílik a két folyó egyesülésére. A Csornahora hegységet két oldalról közrefogó folyók fehér és fekete vizeinek érdekes keveredése szemet gyönyörködtető látvány. Az egyesült Tisza egy 5 km hosszú és helyenkénti 1 km szélességű impozáns völgyet alakított ki, melyet jobb oldalon az előzőekben már megismert Szvidovec-hegycsoport utolsó nyúlványai, bal partján pedig a Rahói-hegyek zárnak. A Tisza itt fogadja balról magába következő mellékvizét, a városnak is nevet adó 1373-ban még Rahowként emlegetett patakot, amit jelenleg Moszkva-pataknak hívnak.

 

A XIV. század elején kialakult Máramaros vármegye a Keleti-Kárpátok térségében fontos szerepet töltött be határőrizeti szempontból. 1343-ban Nagy Lajos Király engedélyével Bogdán moldvai oláh vajda és háza népe betelepült Máramarosba. Az újabb tatár betörések ellen határőrizeti tartomány kialakítása vált szükségesé. A tartomány vajdai tisztségét - a korábbi moldvai oláh vajda - Drág és testvére Balk látta el. 1359-ben Bogdán vajda kivonult Máramarosból, elűzte Drágot, és megalapította a moldvai román fejedelemséget. Nagy Lajos által vezetett hadjáratok sikertelenek voltak Bogdánnal szemben, így 1365-ig (haláláig) Ő volt a Moldva fejedelem. Ezt követően a király a vajda összes magyarországi birtokát elkobozta és a máramarosi birtoktesteket a kegyeit élvező Drág vajdának jutatta. Későbbiekben a Drágffy család alapítójának számító Drág - a Zsigmond király elleni 1403-as szervezkedésben való részvétel miatt - pozíciója jelentősen gyengült. A Drágffy család 1555-ben halt ki.

 

A XV. században az addig lakatlan térségben letelepedések főleg a Rahó - patak völgyében kezdődtek meg. Amikor Forintverő János lonkai földesúr 1477-ben zálogba vette a helyet, még Rahómezőként emlegették. Jelentősebb település a Tisza jobb partján alakult ki, melyet 1555-ben Rahó névvel illetek. A Drágffyak kihalása után a birtok a bocskói kincstári uradalom tulajdonába került. Az uradalom 1572-es évében az egész vidéket Büdi Mihálynak, később Károlyi Lászlónak zálogosította el. A XVII. század derekán a Tisza bal partján sót találtak, ami megalapozta a bal parti település létrejöttét. Ezt először 1672-ben Akna-Rahóként említették, amit többnyire huculok népesítettek be. A XVIII. század végén Mária Terézia a szakszerű fakitermelés, faúsztatás meghonosítására szepesi németeket (zipsereket) telepített be. A későbbiekben kialakuló iparszerű fakitermelés még több német telepest vonzott ide. A két Tisza összefolyásánál 1814-ben Rahóújfalu ( Neudorf ) néven új német település jött létre. A XIX. század derekán a modernizálásnak, a klausurák építésének köszönhetően a két település fejlődése újabb lendületet vett. Bocskó-Rahó és Akna-Rahó a XIX. század végén egyesült. A környéken később kisebb települések jöttek létre: Láz-telep, Borkút, Zipszerei (Némettelep), Szelszkipatak ( Szilsky ) és Verchovati ( Lazi ). Az első világháború után 1919-ben román csapatok foglalták el Rahót, röviddel utána 1920 tavaszán helyettük újabb, csehszlovák megszálló csapatok érkeztek. Trianon után a cseh fennhatóság alatt neve Rachov lett.

 

A XX. század derekán a kisebb települések beolvadásával Rahó jelentős településé vált. Az anyaországhoz történő visszacsatolás után történt népszámlálás érdekes etnikai képet mutatott. A háború végén, a visszavonuló magyar honvédséget üldöző szovjet egységek 1944. október 16-án megszállták Rahót. A település a szovjet berendezkedés idején lett a Rahói járás székhelye. Neve a cseh időkből megmaradt Rahovra módosították, amit az ukrán Rahiv változat követett. Az 1958-ban városi rangra emelkedett hegyi státusszal rendelkező járás székhely lakosainak száma meghaladja a 15.000 főt.

 

A város északi végén található Tiszaközről indulva a főútvonal jobb oldalán a fűrészüzem után lévő Dömény-hegyre (Dumen, Terentin, 1388 m) érdemes felkapaszkodni, ahonnan megcsodálhatjuk a völgy pompás panorámáját. Az egykor önálló Rahóújfalun keresztül vivő út az 1998-as és 2001-es árvizek után újjáépítésre került és szép külsőt kapott. A túlsó parton található egykori Láz-telepre és a Némettelepre (Zipserei) függőhídon juthatunk át. A házak közül kitűnik három egyforma stílusú épület, amik az egykori magyar honvédségi épületek voltak. A rossz állapotban lévő kartonpapírgyár a folyómederben lévő a hajdani vízimalom, illetve a faúsztatást szolgáló műszaki építmények szebb napokat látott maradványai árválkodnak távolabb. A város főterére árnyas fákkal szegélyezett úton érünk be. Az 1825-ben épült Nepomuki Szent János-plébániatemplom a rahói magyarság fennmaradásának jelképe. A szovjetrendszer akkori törekvéseire jellemző elképzelést - miszerint a templom lebontásával javítható a főtér jellege - a hívők összefogása akadályozta meg. A templommal átellenbe található közigazgatási hivatal előtt szovjet hősi emlékmű áll. 1782-ben a két Rahót először kötötték össze állandó jellegű híddal, amin keresztül eljuthatunk a város bal parti részébe. Itt található többek között a Némettelep, a vasútállomás, és a bolhapiac is. A másik magyarságmegtartó intézményként említhetjük a Némettelep (Zipserei) római katolikus Nagyboldog-asszony templomát. A főutca boltjai között jobb oldalt nyíló kis utcácska sarkán egykor szálloda épült. Az 1940-es években szépen felújított üdülő és turistaszálló a Budapest nevet kapta. A főutcával párhuzamos Sevcsenko utcában találjuk az 1792-ben épült görög katolikus Szűzanya Menybevitele-templomot. Jobbról a Borkút-patak hozza vízét a Tiszába, feljebb kitűnő ásványvízforrást találunk, ahol megtekinthetjük az amfiteátrum parkjának sétányait díszítő hucul fafaragók mesterműveit is. A kanyargó szerpentinúton a Szinyohirja turistaszálló mellett elhaladva feljutunk a Kémény-hegy (Kameny 1149 m) oldalában vezető Kémény-hágóra (1023 m). Fáradozásunk jutalma a Tisza-völgyében húzódó városra való pazar kilátás. A lefelé vezető út már személykocsival is járható, amin lejuthatunk a Kaszó-folyó völgyében fekvő Kaszómezőre.

 

Rahó főutcájára visszatérve továbbra is a Tisza jobb partján haladva a bútorgyár és a temető mellett elhaladva a völgy kissé kiszélesedik. A város szélére érve eljutunk az Ördögforráshoz (Zátony, Kraszne Pleszo). Alatta a hegyoldalban az UNESCO bioszféra-rezervátumainak nemzetközi hálózatába tartozó intézet, a Kárpáti Bioszféra Rezervátum (KBR) található.

 

 

Kigyűjtve idevonatkozó orosz irodalmakból.

 

 

Képgaléria megtekintése

 



Videok és galéria

Kárpátalja-Huculföld



További videók
2. rész | 3. rész | 4. rész | 5. rész | 6. rész
7. rész | 8. rész | 9. rész | 10. rész | 11. rész | 12. rész

Magyar néptáncosok Kőrösmezőn



További videók
2. rész | 3. rész | 4. rész | 5. rész
6. rész | 7. rész | 8. rész | 9. rész | 10. rész

2008. júliusi árvíz a Felső-Tisza vidékén



További videók
2. rész | 3. rész | 4. rész | 5. rész
6. rész | 7. rész | 8. rész

 

 

 

 

****************************************************************

 

 

 

MAGYAR NÉPTÁNCOSOK A FELSŐ-TISZA VIDÉKÉN

 

A magyarországi "Letye-petye" néptánc együttes szeretettel meghívja

 

Önt és kedves családját az alábbi helyszíneken tartandó fellépéseikre.

 

 

 

MEGHÍVÓ

 

 

 

 

 

 

******************************************************************

 

 

 

GALÉRIA ELEMEI

 

 

   

  - Fekete-Tisza

 

 

-    KŐRÖSMEZŐ

 

         -    Kőrösmező

 

         -    Kőrösmezei  "Gomba" fesztivál  (2009)

 

           -    Zsidók temetője

 

              

 

 

  - Fehér-Tisza

 

 

 -    RAHÓ

 

           - Hucul fesztivál 2006

 

           - Hucul fesztivál 2007

 

           - Rahói napok 2008

 

          -   Hucul fesztivál 2009

 

           - Archív képek Rahóról

 

           - Képek Rahóról és környékéről

 

 

  - Archív képek a Felső-Tisza vidékéről

 

  - IVAN SELEVER rahói fotós képei

 

  - VITYA (Viktor) rahói fotós képei

 

  - A háborúval kapcsolatos képek

 

  - IVAN SELEVER II. rahói fotós képei

 

 

 

 

******************************************************************

 

 

 

Hitélet

 
















 

 

Oktatás

 

 

 

 AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK

 

 

Vészcsengő Kárpátalján

 

 


Épül az ukrán nemzetállam, sorvad a magyar oktatás ?

 

A magyar tannyelvű iskolai oktatás fokozatos elsorvadásáról beszélnek Kárpátalján. Egyfelől ugyanis a romló demográfiai helyzet miatt évről évre kevesebb a gyerek az iskolákban, másfelől pedig - gyermeke boldogulását megkönnyítendő - mind több szülő ukrán iskolába íratja be csemetéjét. Szeptembertől pedig a megye több magyar iskolájában már ukrán tannyelvű párhuzamos osztályok megnyitását tervezik. Önként adódik tehát a kérdés: vélt vagy valós-e a magyar iskolarendszert fenyegető veszély, illetve milyen okok generálják az egyre súlyosabbnak tűnő aggodalmakat?

 

Oktatási szakértők, tanárok szerint az okok ugyan sokrétűek, de közülük is a legnyomósabb az emelt szintű tesztvizsgák bevezetése, amely akarva-akaratlanul is tannyelvi dilemma elé állította a magyar szülőket. Ha ugyanis a vidék magyarsága számára az iskolaválasztás ügye évtizedeken át nem okozott különösebb problémát, a szülők szinte minden fenntartás nélkül döntöttek az anyanyelvi tanintézetek mellett, most ez megváltozott. Egyre több szülő véli úgy, még a színmagyar településeken is, hogy gyermeke számára csakis az ukrán iskola garantálhatja az államnyelv olyan szintű elsajátítását, hogy ne legyenek gondjai a továbbtanulással.
Az ungvári 10. sz. Dayka Gábor középiskolában egyelőre áttekinthetetlennek vélik a helyzetet. Maharita Katalin igazgatóhelyettes szerint igaz ugyan, hogy eddig mindössze öt gyermeket írattak be az első osztályba, de a szülők többsége a jelentkezést általában augusztus folyamán szokta megejteni. Az viszont tény, hogy évről évre csökken a létszám, mivel eleve kevesebb a gyerek. Az idén például Ungvár magyar nyelvű óvodájában a tavalyi létszámnak már csak a fele, azaz nyolc gyermek fejezte be a végzős csoportot. Emellett az sem jelent számunkra újdonságot, hogy évente egy-egy osztályból 2-3 gyermek ukrán iskolában folytatja tovább a tanulást - tett hozzá az igazgatóhelyettes. Mint mondta, egyelőre nehéz megmondani, hogy az emelt szintű ukrán tesztelés bevezetésének valójában milyen kihatásai lesznek iskolánkra nézve.


Jogosnak tartja a magyar iskolarendszer jövője miatt érzett félelmeket Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke, aki szerint ma Ukrajnában van egy olyan, a nemzetállam megteremtését erőteljesen szorgalmazó politikai hullám, amely egyáltalán nem kedvez a más nemzetiségeknek. A pedagógusszövetség vezetője, aki a megyei tanács kulturális és oktatási bizottságának elnöke is, úgy véli, a nemzeti identitáskeresés és a nemzeti önismeret erősítésének örve alatt zajló ukránosítási folyamatok háttérbe szorítják a nemzeti kisebbségek kulturális, anyanyelvi fejlődésének a lehetőségeit, megkérdőjelezik a kárpátaljai magyarság fennmaradásának esélyeit.


Erre erősített rá most az érettségizés rendjének megváltoztatása, amely valójában a politika áldozatává tette a diákokat. Az új rendszer, az ukrán nyelvből és irodalomból történő emelt szintű, minden továbbtanulni akaró felvételizőre kötelező tesztelés, amelynek bevezetését azonnali hatállyal, a múlt esztendőben tartott előre hozott parlamenti választás előcsatározásai során rendelte el az akkori szocialista miniszter, a felvételizőket szinte minden előkészület nélkül dobta bele a mélyvízbe. Ezzel kapcsolatban például tudnunk kell azt, hogy a teszteket az ukrán tannyelvű iskolai tanterv figyelembevételével állították össze, jóllehet a magyar iskolákban egy rövidített program szerint oktatják ezeket a tantárgyakat. Sok szülőn bizonytalanság lett úrrá, azonnal működni kezdtek a védekezési reflexek, és a könnyebb ellenállás irányába mozdultak el. S a megoldás keresésében partnereik akarnak lenni, ami ugyancsak természetes hozzáállás, a pedagógusok és az iskolák is, amelyek közül ma nem egy az ukrán osztályok beindításában véli megtalálni a lehetséges megoldást.


Orosz Ildikó szerint a szülők, de még a tanárok mostani dilemmájában is nagy súllyal esik latba az a trauma, amelyet az emlékezetes, a kettős állampolgárságról rendezett december ötödikei, anyaországi népszavazás okozott a határon túli magyarság számára. Az akkori elutasítás ugyanis begyógyíthatatlan sebeket okozott, a fölöslegessé válás érzését keltette az emberekben.

 

Forrás:  Magyar Nemzet,  2008. május 29.

 

 

Térkép

 

 

Kárpátalja áttekintő térképe


 

 

 Kárpátalja országon belüli elhelyezkedése

 

 

részletes digitális térkép a Tisza-források környékéről

 

 

 

 a források vízgyűjtői

 

 

Kárpát-medence domborzati térképe

 

.

 

 Honfoglaláskori térkép

 

 

 Nagy Lajos király birodalma 1382-ben

 

  

 

 Magyarország a 11. században

 

 

Magyarország a 19. században

 

 

 

 

Máramaros vármegye térképe

 

 

 

M A G Y A R O R S Z Á G
(Kárpátalja)

Vasúti hálózata - Kincstári és
Nagyobb forgalmú Postamesteri Hivatalai.


1941


 

 

 Ajánló


Kedves Érdeklődő! Figyelmébe ajánljuk a lentebb látható DVD-ket és térképeket!



Egán Ede



Sokaknak, nagyon sokaknak az alábbi történet nem fog tetszeni, vagy éppen nagy mérvű ellenességet fog előidézni. De mivel a történet áldozata nem üldözött senkit, nem fordult senki ellen, csupán a kapitalista, vagyis a nyugati demokráciákban most is alkalmazott, szabadkereskedelmi fogást alkalmazta, amikor az italmérést a szövetkezeteknek engedélyezte, ez oknál lett üldözött és végül életét vesztette.
A becsületesen gondolkodó ember az itt közéadott értesítést nem fogja valamilyen ellenesnek nevezni, de ha mégis, akkor maga ki- és mi-létéről vall.


Bellák Frigyes
(Szombathely)



A magyar fajvédelem tragikus sorsú úttörője, Egan Ede.


Egan Ede 1851-ben, Csáktornya (Zala vármegye) szülötte. A szombathelyi főgimnáziumban érettségizett, majd a hallei egyetemen és a bécsi mezőgazdasági főiskolán végezte felsőbb tanulmányait.
Huszonhét éves korában egy 30.000 holdas poroszországi, uradalom vezetését bízták rá. Három év múlva, miután édesapja meghal, hazatér és a családi birtokon kamatoztatja mezőgazdász képzettségét, illetve a nagybirtokon szerzett tapasztalatait.
Ekkor már jelentős irodalmi működést fejtett ki magyar és német nyelven, önálló műveiben és szaklapokban, a szarvasmarha-tenyésztés és a tejgazdálkodás területén. Ez irányú munkássága magára vonja a kormány figyelmét is és 1883-ban megbízzák a tejgazdaság országos felügyeletével.
A poroszországi nagybirtokos leányát feleségül veszi és 1890-ben megvált állásától, nyolc évig külföldön élt. Hazatérése után mozgalom indult a felvidéki képviselők körében a rutén nép megsegítésére. (A Magyar Birodalomban a lakosság 2.3%-át képezték.)
Egan Ede megindította tevékenységét a havasi állattenyésztés és mezőgazdaság érdekében, amely keretében a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági bizottságában és a szegedi gazdasági kongresszuson nagy sikerű előadásokat tartott: "Magyar állattenyésztő, fel a havasra!" címmel.
Darányi Ignác, földművelésügyi miniszter, lelkes fáradozását és elgondolásait, miniszteri megbízotti elismeréssel jutalmazta!
Ezzel elkezdődött kálváriája, ugyanis összefogott a rutén nép egyik leghíresebb egyéniségével, Firczák István munkácsi (Beregvár megye) görög katolikus püspökkel és a helyi közgazdász néhány lelkiismeretes vezetőjével.

Egy akarattal és szándékkal próbálták megakadályozni a nagyarányú galíciai és orosz-lengyel zsidó bevándorlást, a legnagyobb mértékben a ruténektől lakott észak-keleti országrészben. (Bereg, Máramaros, Ung vármegyék). A hagyományos Halina szövés, a kosárfonás és faszerszám gyártás fölkarolásával!
Egan Ede, mint marhakereskedő járta a vidéket, közvetlen kapcsolatba került a néppel és megrendülve látta, az irtózatos nyomort, a leírhatatlan szenvedést és a mérhetetlen gonoszságot, illetve kegyetlenséget, amelyet a zsidó pénz, árú és kocsmauzsora okozott.
Mindezek ellensúlyozására, Tirolból külön innthali gulyát hozatott (1600 darab tenyészállat) az állattenyésztés fellendítése érdekében, valamint jelentős legelő területet vett bérbe a szomszédos nagy uradalmaktól, a rutén parasztok érdekében. (pl. Gróf Schönborn-uradalomtól 25 évre 1262 hold földet bérelt, amelyet 41 községben, 4303 földműves között osztott ki, eleinte csak próbaidőre, később már 11 évre!)
Különösen Zugon és Kisszolyván (Beregvár megye) kellett óriási akadályokkal megküzdenie, hiszen ezekben a falvakban 25 illetve 18 éven át még a községi bíró is zsidó volt és a templom is zsidó tulajdonú területen állt. A beregi zsidóság kezdettől fogva gyanakodva és ellenségesen nézte Egan Ede államilag is támogatott akcióit. A hitelszövetkezetek megalakítása már túlságosan idegessé tette a bevándorlókat, nem beszélve az áruraktárak fölállításáról, amelyek láttán vége lett türelmüknek.
Szövetkezi raktárak italmérési engedélyt is kapnak, lehetővé téve a hamisítatlan pálinka otthoni fogyasztását, illetve megelőzendő a kocsmai poharas kimérést. A kocsma uzsora elvesztése miatt, az Ungvár megyei főrabbijuk vezetésével, hiába kilincseltek a pénzügyminisztériumban és más befolyásos tényezőnél, valamint Firczák püspöknél, Egan Edét nem tudták félreállítani, hiszen az érdeklődők részére, kétszer is szervezett olcsó tanulmányutat Verhovinára. (Észak-keleti Kárpátok homokkő vonulatai és a köztük lévő völgyek területe, erdőkben és havasi legelőkben gazdag, de gyéren lakott hegyvidék.)

Itt saját szemükkel győződhettek meg a valóságról, és láthatták azt a leírhatatlan nyomort, amelyben a zsidó parazitizmus taszította a rutén népet.
Egyik tanulmányútján 1899 őszén részt vett legjobb barátja, Bartha Miklós (1847-1905) is, aki erről a "kirándulásról" írta örökszép művét (Kazárföldön címmel). Ezeken az utakon megmutatkozó nagyszerű tények és eredmények, fokozták fel végsőkig a zsidóság dühét és bosszúját, hiszen érezték, ha Egan Ede még sokáig folytatja munkáját, illetve kiterjeszti tevékenységét Bereg és Máramaros megyékre, akkor a rutén nép feltartozhatatlanul kicsúszik kezeik közül, mert bátorságát visszanyerve, nem lesz soha többé prédája élősdiségüknek.
Létében érezte magát fenyegetve a zsidóság, mert Egan Ede a jogrend helyreállításáért is küzdött az észak-keleti országrészben, hiszen a hamis eskü uralkodott az "igazságszolgáltatásban". A törvénykijátszás elképesztő példái ismeretesek ezen a vidéken. . .
Egan Ede nem szerette a zsidót, mint fajt, mert féltette tőlük az országot és az ország jellegét. 1901 szeptember 20-án jött a lesújtó hír: Egan Ede a reggeli órákban az ungvári országúton, egy kis dombtetőn golyótól találva meghalt.
Rochlitz főerdész, Törökfő ispán és Firczák püspök vallomásai egytől-egyik kizárták az öngyilkosság lehetőségét. Budapesten a lipótvárosi zsidó sajtó gyanús buzgóssággal, az első perctől kezdve, azt akarta elhitetni a közvéleménnyel, hogy Egan Ede öngyilkosságot követett el. A hűséges rutén nép azonban nem hit a csatornák szellemiségét tükröző revolver lapoknak, ellenben határozottan meg volt győződve, hogy Egan Ede gyilkos merénylet áldozata lett.
Dubinszky Nesztox, az ismert pap-író a rabszolgák földjéről írott munkájában többször idézi Egan emlékét, aki bátran merte odavágni a bosszút lihegő zsidóságnak: "NE TOVÁBB CSÜRHE HAD".

 

                                             Bellák Frigyes, Szombathely

 



Bosnyák Zoltán:

EGÁN EDE


 


...1901 szeptember 20-án a reggeli órákban szapora ügetéssel egy kocsi igyekezett Munkácsról Ungvárra. A kocsi két utasa élénk beszélgetésbe merült, a hegyfarki domb kapaszkodójánál leszálltak a kocsiról és abban állapodtak meg, hogy felkapaszkodnak a dombtetőre, mert onnét pompás kilátás nyílik az egész környékre. Az egyik utas, gyakorlott turista volt bizonyára, kezében új Mauser puskájával, ruganyos léptekkel vágott neki a meredek lejtőnek, útitársa a kényelmesebb, de hosszabb oldalútit választotta. Alig vált el egymástól a két férfi, néhány pillanattal később forgópisztoly dörrenése robbant bele az őszi reggel békés csendjébe s fenn a dombtetőn véresen, hangtalanul, egyetlen jajszó nélkül, átlőtt koponyával, előre csukló fejjel, hátra tántorodva földre zuhant az elsőnek felért utas.

A férfi, akit a titokzatos lövés halálra sebzett: Egán Ede volt, a ruszin nép akkor már legendáshírű megmentője, felszabadítója, nemes szívű gondviselője.

Mint egy magára hagyatott, pusztulásba, romlásba zuhant, becsületes, jobbsorsra érdemes nép igaz barátja, lelkes pártfogója, mint a hegyvidéki akció vezetője, Egán Ede akkor már országos nevet szerzett magának, önhibáján kívül, mert sohase kereste a népszerűséget, a hírnevet.
Mégis, akkor már egy nagy közéleti, politikai harc középpontjában állott. Szeretet és gyűlölet hullámzott körülötte. Védelmezték és még inkább támadták elkeseredett szenvedéllyel. Imádkoztak érte és átkozták őt. Vad viharok, rágalmak, hazugságok, gyanúsítások, nyílt és titkos megvesztegetett ellenfelek rosszindulatú támadásai tomboltak körülötte, de ő vasidegekkel állta ezt a harcot. Nem kereste, nem akarta az összecsapást, de ha kellett, kemény szívvel, erős akarattal, a maga igazságába vetett rendíthetetlen bizodalommal állott helyt. A támadások nem szegték kedvét, nem tántorították el az előtte álló roppant feladattól, megedzették, megkeményítették, felfokozták munkakedvét és akaraterejét. Azon a tragikus szeptemberi reggelen is valamilyen sürgős hitelszövetkezeti ügyek elintézése céljából sietett Ungvárra.
És ez a rajongva szeretett és fanatikusan gyűlölt férfi ott feküdt élettelenül, szótlanul a hegyfarki domboldal harmatos pázsitján. Útitársa: Rochlitz főerdész hiába siet kétségbeesetten segítségére, hiába viszik be nagy sietve az ungvári kórházba. A seb oly súlyos volt, hogy az orvosi beavatkozás már nem segíthetett és Egán Ede még aznap délben félegykor anélkül, hogy eszméletét egyetlen pillanatra is vissza nyerte volna, kilehelte nemes lelkét, örökre sírba vive tragédiájának rejtélyét.
Hogy mi történt a hegyfarki dombtetőn, annak csak a Gondviselés a megmondhatója. Szemtanú nem volt a közelben, Egán maga nem tehetett vallomást. Az ismételten megtartott hivatalos vizsgálat végül is balesetet tételezett fel. E szerint Egán megcsúszott volna a sáros, nedves domboldalon, vadászfegyvere közben elsült és a kirepülő golyó jobb halántékába fúródott.
De a vizsgálatnak ez az eredménye csupa feltételezésekre épült, a fegyvervizsgálat részletei eredményét nem közölték a nyilvánossággal, a helyszínen észlelt gyanús lábnyomok eredetét nem sikerült tisztázni.
Ellentmond a baleset feltételezésének az is, hogy Egán kitűnő hegymászó volt, nagyszerűen tudott bánni a fegyverrel, óvatos és elővigyázatos ember volt. Bihar János, aki egykorú röpiratában ("Egán Edét meggyilkolták") sorra vette Egán halálának összes körülményeit, figyelembe vette az eset előzményeit, gondos vizsgálat tárgyává tette a helyszínét, a fegyverszakértők véleményét, a főerdész vallomását, Egán egyéniségét, a halálos lövés sajátságos voltát és mindezeket összevetve, végül is arra a következtetésre jut, hogy Egán Ede nem szerencsétlenség, hanem gyilkosság áldozata lett.

Valakinek, aki jól ismerte a terepet, tudomása volt Egán terveiről, mielőtt még áldozata védekezhetett volna, közvetlen közelről, egyetlen jól irányzott lövéssel megölte áldozatát és nyomtalanul eltűnt a környező sűrű cserjésben.
Hogy ki volt a gyilkos és miért követte el tettét? Olyan kérdések ezek, amelyekre világosság sohasem derülhet. De bármi történt is a hegyfarki dombtetőn azon a végzetes szeptemberi reggelen, a megrendítő hír futótűzként terjedt el a Verho-vinán, a Beszkideken, Mármarosban, Ungban, Beregben, Zemplénben, mindenütt, ott is, ahol Egán már járt, szervezett, dolgozott és segített, ott is, ahová még csak a híre, neve jutott el az áldott "nagyságos úrnak", aki egy halálra szánt népnek visszaadta hitét, önbizalmát, életkedvét. Fáradtarcú rutén parasztok, pásztorok, favágók, tutajosok suttogva adták tovább szájról-szájra a szomorú hírt és szemükben a fájdalom könnye mellett ott ült a jövőtől való aggodalom és Félelem ijedt, sápadt fénye is. Ők tudták, egészen bizonyosan tudták, hogy miért kellett Egán Edének meghalnia, tudták, mert közvetlen közelről ismerték azt az átokzuhatagot, azt a mérhetetlen gyűlöletet, amely ott izzott, ott parázslott már évek óta Egán körül. És ezekben a napokban új legenda született a Verhovina alatt egy vértanúról, aki mindenét, a legnagyobbat, a legdrágábbat: életét is odaadta, feláldozta népéért, akit oly mélységesen szeretett. Csendes, halk fohászok szálltak az égre és a ruszin nép örökre szívébe zárta Egán Ede emlékét.
Valóban, ha csak a gyűlölet lobogása, a szenvedélyek és indulatok tombolása szükséges valakinek az elvesztéséhez, akkor Egán Ede csakugyan el volt jegyezve a halállal.
Ott, azon a földön, ahol a mérgezett pálinka, az uzsora, a nyomor nyomában a lopás, rablás, gyújtogatás, gyilkosság és hamis eskü vert tanyát, Egán Ede meggyilkoltatása igazán nem lehetett meglepetés. Ha vesztegetés, rágalmazás, fenyegetés, megfélemlítés nem bizonyultak elegendőknek Egán elriasztására, jönnie kellett végzetszerűen az utolsó lépésnek, a gyilkosságnak. Maga Egán nagyon jól tudta, hogy életveszedelemben forog, számolt is a halállal, de nem hátrált és egy pillanatig sem habozott. Széltében-hosszában beszélték fenn a hegyvidéken, egyik-másik újság meg is írta, hogy a zsinagógákban Egán pusztulásáért imádkoznak. Közvetlenül a gyilkosságot megelőző napokban is kusza-zavaros vonásokkal megírt levelezőlapot küldtek Munkácsról Ungvárra, - a hiányos címzés miatt a címzett nem kapta kézhez - amelyből a következő szöveg volt kiolvasható: Egán még köztünk pusztít, még él, bárcsak elveszne már… de ma vagy holnap… - Egán halála előtti hónapokban már nemcsak a Felvidék, de az egész ország zsidósága nyílt forrongás állapotában volt. Küldöttségek keresték fel a leghíresebb galíciai csodarabbikat és tanácsukat kérték, a pesti Chevra Kadisa is megvitatta a helyzetet.

A hegyvidéki akció munkálkodásáról tartott beszédében maga Egán is elmondotta, hogy: "Engem pedig Hástedtbe tettek, a legborzasztóbb felekezeti bosszú átok, amely, mint a beavatottak állítják, annyit jelent, hogy minden igazhitű, a kisgyermektől kezdve a tehetetlen aggastyánig, köteles mindennapi imájába azon forró óhajt bevenni, hogy Jehova engem legkésőbben egy év alatt elpusztítson:"
Ki volt ez a csodálatos férfiú, aki egy nép minden szeretetét, bizalmát és ragaszkodását megnyerte és egy másiknak izzó gyűlöletét, sötét és szenvedélyes átkait is magára zúdította, aki kihívta maga ellen a sorsot és a végzetet?

Borostyánkői Egán Ede 1851 július 3-án született, a család azonban a szabadság és függetlenség vérrel megszentelt ősi földjéről: Írországból származott hozzánk.
Országszerte ismert nevű, kiváló gazda volt már Egán édesapja is, aki hatalmas domíniumok kezelésére, irányítására kapott megbízást, lelkiismeretességével és szakértelmével mindenütt elismerésben volt része.

A barázda, a föld, a gazdálkodás szeretetét az apai házban szívta magába a fiatal Egán Ede. Édesapjától örökölhette a lelkiismeretességet, a szívós kitartást, a kemény akaratot, a sokoldalú érdeklődést. Itthon és külföldön folytatott széleskörű tanulmányokat, tudását és tapasztalatait apjának ezerötszáz holdas borostyánkői birtokán bőségesen felhasználhatta volna, becsvágya azonban többet, nagyobbat akart, a közért akart dolgozni. Látta a magyar mezőgazdaság nagy elmaradottságát és azokat a hatalmas feladatokat, amelyek megoldásra várnak.1883-ban a földművelésügyi minisztérium szolgálatába lép, megszervezi az állattenyésztési osztályt, majd a modern magyar tejgazdálkodás alapjait rakja le. Közben egy sereg értékes tanulmánnyal gazdagítja az akkor még meglehetősen szegényes magyar mezőgazdasági szakirodalmat. Később családi kapcsolatai révén Kelet-Porosz-országba kerül, ahol egy nagyobb uradalmat irányít. Itt megszervezi a német gazdák magyarországi tanulmányútját. Ez alkalommal újra összeköttetésbe kerül a magyar gazdasági élet vezetőívet, közöttük Darányi Ignác földművelésügyi miniszterrel is. A minisztert akkoriban éppen az egyre sokasodó ruténföldi panaszok foglalkoztatták, maga is tapasztalta, hogy az alkohol, az uzsora, a nyomor végromlásba taszította ezt a népet, amely végső kétségbeesésében nem lát más menekvést, mint a kivándorlást. Darányi tisztában volt vele, hogy itt gyors és erélyes tettekre van szükség, de ismerte az óriási nehézségeket, a feladat sokoldalú, szerte-ágazó voltát, tudta, hogy itt kivételes képességű férfire van szükség, aki felkészültségénél és lelki erejénél fogva meg tud birkózni az elébe tornyosuló akadályokkal. Ezt a férfiút a miniszter éles szeme Egánban vélte felismerni. Felhívta tehát figyelmét a hegyvidéki állapotokra és a rutén nép helyzetére.

A minden igaz magyar ügyért lelkesedő Egán habozás nélkül vállalta a számára is egészen új és szokatlan munkakört.
Először, mint figyelmes szemlélődő, bejárta az egész hegyvidéket, megismerkedett a néppel, ennek gondjaival, bajaival, panaszaival, nyomasztó terheivel, kizsák-mányolóival, ezeknek sötét üzelmeivel, ördögi gazságaival.

Tapasztalatairól részletes, mindenre kiterjeszkedő jelentésben számolt be, állításait adatokkal, esetekkel bizonyítja, igyekszik megőrizni tárgyilagosságát, a kép, amelyet elénk vázol, mégis sötét és megborzongató, jelentése második felében megjelölte a segítés útjait és eszközeit is.

 

*


Ezeknek a soroknak írója nem ismerte, nem is ismerhette közvetlenül Egán Edét. Csak kortársai, rokonai elbeszéléseiből, jelentéseiből, beszámoló beszédeiből, tetteiből, a róla készült képekből igyekezett a maga számára megeleveníteni őt. Mégis úgy érzi: négy-öt évtized távoli homályából egy közvetlen, rokonszenves, markáns férfialak közeledik most felé. Lelki életét a páratlan akaraterő uralta, minden munkájában alaposság, tervszerűség és céltudatosság irányította őt. Célratörésének szívósságát erős, egészséges fizikum segítette elő. A hegyvidéki akció négy - harcokkal és küzdelmekkel teli - esztendeje sem tudta felőrölni idegzetét, csak néhanéha mutatkoztak rajta a fáradtság és az idegkimerültség jelei. Mély és gazdag érzelmi életet élt. Lelkét a magyar föld és a magyar fajta mélységes szeretete töltötte el. Mindig ura maradt érzéseinek, de ha kellett, tudta hévvel és szenvedéllyel is védeni a maga igazát. Egészséges, minden hiúságtól mentes becsvágy sarkalta új és új feladatok felé. Roppant munkabírását, ismereteinek gazdagságát és sokoldalúságát éppen a rutén akció során csodálhatjuk meg. Nemcsak a szorosan vett mezőgazdasági kérdésekben mozgott otthonosan, hanem a kereskedelem, a hitelügy, a jog, a közigazgatás legbonyolultabb útvesztőjében is könnyűszerrel eligazodott.

 

*


Egán Ede jelentését és javaslatait Darányi Ignác teljes egészükben magáévá tette és hivatalosan is megbízta "a hegyvidéki földművelő nép közgazdasági helyzetének javítását célzó állami akció" megszervezésével.

A helyzet ekkor már válságosra fordulta Ruténföldön, a kivándorlás következtében egész falvak, sőt járások elnéptelenedtek, a nyomor és nélkülözés melegágyává lett a pánszláv izgatásnak, a föld, ha nem nagybirtok volt, a zsidó szatócsok és pálinkamérők, kezébe csúszott át, a zsidóság szervezett parazita maffiájával szemben a hatóságok tehetetleneknek bizonyultak, a megfélemlítés és a megvesztegetés nem ismert határt. Pária lett a ruszin nép saját földjén, házát, földjét, tehenét, munkaerejét, testét-lelkét, templomát, temetőjét zsidó bérelte, zsidó uralta. Egy évszázad bűnei jelentkeztek most rettenetes valóságukban.
Már a múlt század első felében elöntötte a Ruténföldet a keleti zsidók szennyes, fekete áradata. Hiába sürgették politikusok, újságok, országgyűlés a határok lezárását, a bevándorlás korlátozását. Hiába küldték az érdekelt megyék kérő és könyörgő felirataikat, semmi se történt, minden maradt a régiben, mintha titokzatos erők fogták volna le a cselekvésre hivatott kezeket.
A hegyvidéki akció - az eredeti terv szerint a székelyföldnek és a tótföldnek is sorra kellett volna kerülni - 1897 végén indult meg csendben, minden feltűnés nélkül. Az előre elkészített terveket egyelőre kísérletképpen csak a beregmegyei szolyvai járásban szándékozott az akció kipróbálni.

Két és negyed évvel később Firczák Gyula püspök - egyike volt a mozgalom lebuzgóbb, leglelkesebb támogatóinak - elnökletével megtartott nyilvános értekezleten Egán részletesen beszámolt az akció eddigi lefolyásáról, eredményeiről, nehézségeiről és jövendő terveiről. Elsősorban a nagybirtok túltengése következtében érezhető földhiányon kellett segíteni. E célból az állam bérbevett közel 13.000 hold földet a Schönborn-hitbizománytól és ezt kisbérletek formájában alacsony bérösszegért a rászoruló földműves nép rendelkezésére bocsátotta az akció útján. A kisbérlőket nem tömörítették bérlőszövetkezetekbe, hanem mindegyikkel külön-külön lépett szerződéses viszonyba az akció vezetősége, hogy így közvetlen felügyelet és ellenőrzés alatt tarthassa őket.

Egán a legnagyobb dicséret és elismerés hangján szól a szegény kisparaszt bérlők becsületességéről és pontosságáról, alig akadt közöttük egy-kettő, aki - önhibáján kívül - a bérösszeggel adós maradt. Az állattenyésztés fejlesztése céljából két év alatt 1600 tenyészüszőt és 500 anyajuhot osztott ki az akció 4-5 évi részletfizetésre, úgyhogy a fizetés csak az utolsó két évben történt.
A földművelő nép legnagyobb baja azonban az volt, hogy pénzhez, hitelhez becsületes feltételek mellett nem juthatott. A fölhitel, a jelzáloghitel itt teljesen ismeretlen volt.

Ha a szegény kisparaszt megszorult, menthetetlenül az uzsorás zsidók karmai közé került. Tíz forint után legalább egy forint volt a kamat hetenként, tehát ötvenkét forint egy évre, de ennek kétszerese, sőt négyszerese sem volt ritka eset. Egán hitelszövetkezetek szervezésével igyekezett felvenni a harcot az uzsora ellen. Már az első esztendőben II hitelszövetkezetet létesítettek a szolyvai járásban 56 község bevonásával. Valamennyi szövetkezet igazgatóságában helyet kapott az akció megbízottja is. Nagyobb kölcsönöket csak az ő hozzájárulásával lehetett megszavazni. A legtöbb helyen a lelkész volt az elnök és a tanító a könyvelő. A zsidó kereskedők persze megkísérelték ezt az intézményt is hatalmukba keríteni, de természetesen szigorúan távol tartották őket. Pár hónap alatt a szövetkezetek közel 500 esetben folyósítottak kölcsönt, több mint 50.000 korona erejéig. A zsidók eleinte nevettek Egán próbálkozásain, utóbb felfigyeltek rá, végül, amikor látták és érezték a következményeket, elszánt gyűlölettel támadtak ellene és igyekeztek megakadályozni tevékenységét. Izgatták a népet Egán és az akció ellen. Bebeszélték a népnek, hogy a hitelszövetkezeti heti tíz krajcáros üzletrész csak arra jó, hogy az urak eligyák és elkártyázzák. Üldözték és zaklatták azokat, akik bármiféle kapcsolatba kerültek az akcióval. Felgyújtatták az ilyen gazdák házait, ugyanezt tették a szövetkezeti áruraktárakkal is.
A zsidók izgalma és gyűlölete akkor érte el tetőpontját, amikor híre járt, hogy a szövetkezetek pálinkaméréssel is foglalkozni kívánnak. Egán nézete szerint a pálinka a hegyvidéki népnél nem luxuscikk, arról leszoktatni nem lehet, arra kell tehát törekedni, hogy a nép tiszta pálinkát kapjon, olcsón és ne kelljen kocsmában időznie.
Eddig a pálinka tíz kézen ment át, mindenki öntött hozzá vizet s hogy a végén mégis erős maradjon, vitriolt vagy egyéb mérget is kevertek bele. A zsidó szatócsok és italmérők soraiban valóságos pánik tört ki, amikor megtudták, hogy Egán az uzsora után most második fegyverüket, a pálinkát is ki akarja csavarni kezükből. Mindenkit mozgósítottak, előkelő összeköttetéseik révén el is értek annyit, hogy a pénzügyminisztérium csak ott volt hajlandó a szövetkezeteknek italmérési engedélyt adni, ahol ezt a községi képviselőtestület többsége kívánta. Ez az intézkedés újabb nagyszerű alkalmat adott a vesztegetésre. Egy szavazat ára tíz és ötven forint között váltakozott. Szolyván csak hárman mertek a szövetkezeti italmérési engedély mellett szavazni: a lelkész, az útmester és a bíró; a tizenhárom nemmel szavazó közül másnap tizenegy aláírta a tegnapi határozat fellebbezését, mert véleményük szerint a vesztegetési pénz csak a tegnapi szavazáson kötelezte őket. Nemmel szavazott maga a jegyző is, vallomása szerint azért, mert megüzenték neki, hogy ellenkező esetben még az éjjel megölik. A vesztegetés és megfélemlítés dacra tizenegy község közül ötben megkapta a többséget a szövetkezeti italmérés.

De felvette a harcot Egán az áru és áruuzsora ellen is. A zsidó szatócsok legszívesebben hitelre adtak a jóhiszemű parasztnak. Két-három év után, amikor összeszámlálták az adósságot, a zsidó annyit követelt, amennyit éppen akart; a szerencsétlen paraszt fizetni nem tudott, nőttek a kamatok, jött a váltó, végül az árverés. A hegyvidéki akció nem létesített külön fogyasztási szövetkezeteket, hanem a hitelszövetkezetek kötelékében állítottak fel áruraktárakat s itt árusították az elsőrendű életszükségleti cikkeket. Az áruraktárak közös központi irányítás alatt állottak, készleteiket együttesen szerezték be, a beszerzési árhoz csak 6-7%-ot számítottak kezelési költség fejében. A cél az volt, hogy olcsón, pontos mennyiségben, megfelelő minőségű áruhoz juttassák a fogyasztókat.
A hamis esküvel, a zsidó beözönléssel, az uzsorás zsidók furfangjával szemben azonban még Egán leleményessége és szívóssága se tudott megbirkózni. Panaszkodik jelentésében, hogy vannak egész falvak, amelyek a hamis esküből és a gyújtogatásból élnek.

Pár óra alatt ötven krajcárért akár száz tanu is kapható a legképtelenebb esetek bizonyítására, nincs más hátra, mint visszaállítani a rituális esküt, ha pedig ez semmiképp se lehetséges, úgy a hegyvidéken el kell törölni az eskü bizonyító erejét.
Az uzsoratörvény is módosításra szorul, mert jelenlegi formájában inkább az uzsorás, mint a kiuzsorázott érdekeit szolgálja. Két-háromszáz eset közül legfeljebb kettő-háromban részesül büntetésben a vádlott.
A sok támadással, hazugsággal szemben, amelyben éveken keresztül része volt, Egán sohasem védekezett. Egyetlenegyszer sem nyilatkozott sajtóban, nem irt cikket a maga védelmére. Népének szeretete, miniszterének bizalma, saját lelki-ismerete eléggé megnyugtatták őt, hogy helyes, igaz, becsületes munkát végez. Csak egy alkalommal, munkácsi beszámoló beszédében tért ki a hegyvidéki akció elleni harc és a személye ellen irányuló hajsza hátterére. Elmondotta Egán, hogy ő nem akart harcot, becsületes munkával segíteni akart a rutén népen, mégis, mióta idejött, állandó nyílt és titkos harc folyik ellene; nem támadta a zsidóságot, segített közülük a rászorulókon, az állami kisbérletekből Beer Mózesnek, Pinkász Hermannak, Zegelstein Chajemnek, Fehlreiter Czalkonak, Helymann Herschnek, Bamhorn Herschnek, Hermán Jidlunak, Svartz Gedájunak, Veisz Usernek és még más húsz zsidó igénylőnek is juttatott. Ingyen vetőburgonyát és szénát is oszttatott ki a szegény zsidók között. Mégis csak gyűlöletben van része.


Egán nem habozott világosan megfogalmazni, őszintén és nyíltan kimondani véleményét a zsidókról és a zsidóságról. A hegyvidéki zsidóságot, miként Bartha Miklós is - koruk hiányos történelmi és antropologiai ismereteinek megfelelően ő sem tartotta valódi, igazi zsidóknak, hanem csak - kazároknak.

Ma már tudjuk, hogy a felvidéki zsidóság: a kazárok, a világzsidóság kilenctized részét kitevő keleti, askenázi zsidóság legjellegzetesebb képviselői, hogy a magyarországi zsidóság hasonlóképp, legalább kilencven százalékban a zsidóságnak ebből a főtörzséből származik. Egán hangsúlyozza, hogy nem filo- és nem antiszemita. De félti az ország nemzeti jellegét, ha a zsidók befolyása az eddigi méretekben tovább terjed.


Előbb-utóbb tönkre tesznek bennünket, ha továbbra is csak külsőleg, látszatra lesznek magyarokká, a valóságban állam maradnak az államban és az első adandó alkalommal nyíltan vagy titokban ellenünk fordulnak. A zsidók tömegei továbbra is mereven elzárkóznak a magyarságtól, az állam és társadalom ellen vétő zsidónak pártját fogják csak azért, mert zsidó. Nem tűrhetjük tétlenül tovább a vagyontalan, gyanús, szedett-vetett zsidó tömegek bevándorlását. Az Oroszországból kiszorult zsidóság értékesebb rétege Galíciában lemaradt, hozzánk a salak jutott el, rátelepedett a nép nyakára és szipolyozza azt. A betörések, lopások hihetetlen mértékben elszaporodtak, szervezett bandák garázdálkodnak, a hatóságok tehetetlenek, senki se mer ellenük vallani, félti vagyonát és életét.
A veszély ellen két módon védekezhetünk: 1. rendkívüli határvédelmi intézkedésekkel; 2. a hegyvidéki akció gyorsütemű továbbfejlesztésével, mert ez esetben a zsidók nem tartják majd kívánatosnak a hozzánk való bevándorlást.
Vajjon nem kell-e országunkat megvédeni az olyan emberi alakot öltött vadállatoktól, mint amilyen Jäger Hersch például, akinek 52 uzsoraesetét 1899 november 11-én tárgyalta a beregszászi törvényszék? Az egyik eset a következő volt: Rjasko Vaszily M-ri ezelőtt 51 évvel 5 forintot vett kölcsön Jäger Herschtől, mert azt abban az évben megfizetni nem tudta, úgy egyeztek meg, hogy 40 forintot fog a jövő évben fizetni. E követelésre adott eddig pénzben, lóban és ökörben 350 forintot, azonkívül 5 tehenet és 15 juhot, összesen mintegy 600 forint értékben.
Egán négyesztendős idegőrlő harcának a hegyfarki titokzatos golyó véget vetett, a rutén akció halála után elsorvadt, belefulladt a bürokrácia aktatengerébe, de ez a négy esztendő mégis a kiegyezés utáni magyar közélet legdrámaibb, legtanulságosabb és egyben a legjellemzőbb fejezete marad.

 

***


És most befejezésül adjuk át a szót magának Egán Edének, mondja el önmaga nekünk, mi volt az ő nagy harcának célja és lényege:
"Ezt az országot, úgy tudom, ma még Magyarországnak hívják! De vajjon ezt a Magyarországot képzelték-e azok, kik a hazát megalapították és vérükkel ellenségek ellen megvédték?

Aminek nálunk, az északkeleti határvidéken okvetlenül történnie kell, az sem felekezeti kérdés, sem pártkérdés, az egy országnak, amely jövőjében bízik s egy nemzetnek, melynek létjogosultsága van az európai népcsaládok között, önfenntartási kötelessége.
Az ügy, amelynek szolgálunk, oly szent és a mi visszamaradottságunk Európa többi országaival szemben a mi hegyvidékünkön oly szembetűnő, hogy kizártnak tartom, miszerint ezen akcióval szemben eddig kifejtett vagy nyílt ellenszegülés, vagy titkos aknamunka elől, mint ezt idáig tettük, a jövőben is a béke kedvéért kitérjünk.
Feladatunk nem lesz a harc és csak akkor fogunk küzdeni, ha a kardot a kezünkbe erőszakolják.
Őrtüzeket fogunk gyújtani a hegyeken és fáklyákkal fogunk bevilágítani a hegyek közé szoruló legszűkebb, legsötétebb völgyekbe.
Azért fogjunk össze ezen nemes cél megvalósítására, melytől százezreknek sorsa függ. Fogjunk össze, hogy a magyar glóbus ezen legsötétebb Afrikájában európai viszonyokat teremtsünk és hogy Magyarország hegyvidéki részeit valóban magyarrá tegyük!"


Egán Ede szelleme húsz éven át hontalanul bolyongott a ruszin völgyekben és hegyeken. Most újra megpihen a vérével megszentelt ősi földben és várja tőlünk, hogy az ő hitével, akaratával és lelkesedésével, az ő szellemében fogjunk hozzá a sokat szenvedett ruszin nép megsegítéséhez és Kárpátalja újjáépítéséhez.

 

                                                                   ***

       

 

 

A "Kárpátok hadművelet"

 

(Elhazudott történelmünk)

 

 

 

895 tavaszán indult az etelközi magyarság jó előre megtervezett katonai akciója a Kárpát-medence birtokba vételére. Ekkoriban létezett egy Kaukázuson túli Magyarország, a szavárd magyarok hazája (kb. 1395-ig, Timur Lenk támadásáig), Magna Hungária (ősi Magyarország) a Volga-Káma összefolyásánál, Baskíriában (kb. 1237-ig, a mongol invázió időpontjáig), és éltek magyarok a Kárpát-medencében, miként ezt írott források (két, 888-ból való oklevél, amelyek „strada Hungarorumról”, illetve a magyarok püspökéről tesznek említést) és László Gyula régészeti kutatásai is igazolják (kettős honfoglalás).

 

A 19. század második felétől Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár, illetve Regino prümi apát művére való hivatkozással vált uralkodóvá az a nézet, miszerint Árpád magyarjai a besenyőktől űzve menekültek a Kárpát-medencébe. A közel egykorú források közül a földrajzi közelség okán számunkra különösen fontos orosz őskrónika például nem tud a besenyő támadásról. Az Etelközben (az Al-Duna és a Dnyeper folyók között elterülő föld) tartózkodó magyarság számára a kedvező történelmi pillanat a 894-896 között zajló bizánci-bolgár háborúval érkezett el a Kárpát-medence birtokba vételére. 894 őszén VI. (Bölcs) Leó császár követei a bolgárok ellen irányuló szövetségi szerződés megkötését javasolták Árpádnak, aki ezt elfogadta, mivel a meghódítandó ország középső és déli részei bolgár fennhatóság alatt állottak (Bácska, Temesköz, a Tiszántúl déli része, Dél-Erdély), vagyis a honfoglalásnak szükségképpen együtt kellett járnia egy magyar-bolgár háborúval, melynek megvívásához jól jött az akkori Európa legjelentősebb nagyhatalmának szövetsége.

 

895 tavaszán három magyar hadsereg várt az indulási parancsra. A fősereg Árpád vezetésével a Vereckei-hágó irányába indult, majd a Kárpát-medencébe érve megkezdte a bolgárok tiszántúli és erdélyi tartományainak hódoltatását, Árpád fia, Levente délnyugati irányba indulva az Al-Dunánál elterülő bolgár cárságot támadta, s végül a harmadik magyar haderő az Etelközből kiköltöztetendő asszonynépet, gyermekeket, állatállományt, s mindenféle ingóságot biztosította egy esetleges ellenséges támadás ellenében. A bolgárok elleni harcokban hősi halált halt Levente, így hadserege a Déli-Kárpátok hágóin átkelve hozzáfogott Erdély meghódításának, miközben Árpád hadserege a Felső-Tisza vidékére érkezett, ahol is – Anonymus közlése szerint – megkapta Salán (Zalán), bolgár vezér üzenetét, melyben az arra hívta fel a magyar fejedelem figyelmét, hogy ne merjen a Bodrogon átkelni, mert különben megindul hadi népével a magyarok ellen. Árpád válasza az volt, hogy a Duna-Tisza közötti föld ősapjáé, Atilla (433–454) királyé volt, ő mégis mindössze egy darabra tart igényt e területből, a Sajó folyóig, s arra kéri a bolgár vezért, küldjön neki füvet és Duna-vizet. E szimbolikus gesztus teljesítésével persze Salán lemondott a Kárpát-medencében lévő bolgár tartományokról.

 

Miközben ezen események zajlottak a régi-új hazában, az etelközi magyar népesség is közeledett a Kárpátok gerincei felé. Bíborbanszületett Konstantin és Regino szerint a magyarság ezen csoportját érte a besenyők támadása, keleti irányból. Ez az állítólagos besenyő támadás akár bekövetkezett, akár nem (miként fentebb már utaltam rá, az orosz őskrónika nem említi), semmi esetre sem volt végzetes őseinkre nézve. Egyébként is: százezres nagyságrendű állatállománnyal, ökrösszekereken, napi 20-25 kilométeres menetteljesítménnyel nem lehet a 100-120 kilométer megtételére képes könnyűlovasság elől menekülni. Ott vagy harcolni lehetett, s elesni hősként mind egy szálig, vagy fogságba kerülni, és vállalni a szolgasorsot egy idegen nép földjén. A besenyő támadás komoly voltát a későbbi fejlemények is kizárják. 899-ben a magyar sereg már Itáliában van, s ott Arnulf keleti frank uralkodó szövetségeseként Berengár király hadait győzi le, sőt visszatérőben, 900-ban elfoglalja Pannóniát (Dunántúl), s ezzel a Kárpát-medence egésze a magyar állam fennhatósága alá kerül 1918-ig, több, mint ezer esztendőre. Ugyanakkor azt is fontos a besenyő támadás vonatkozásában megemlíteni, hogy jó fél évszázaddal a honfoglalás után Taksony (kb. 955-970) fejedelem uralkodása idején a besenyők népe vert hadként kért bebocsáttatást Magyarországra Tonuzaba nevű fejedelmükkel az élen. Ez a történelmi tény is mutatja, hogy a magyarságnál kisebb létszámú és csekélyebb katonai erővel rendelkező népről van szó, amely nem kergethette Árpád népét az új hazába. Nem is szólva arról, hogy még a „menekülés-teóriát” valló történészek szerint is a magyarok állítólagos katonai vereségének politikai következménye az lett, hogy a bolgárok kiürítették Kárpát-medencei tartományaikat.

 

Az egészséges magyar nemzettudat szempontjából létfontosságú dolog, hogy már a kezdetek kezdetén ne hazudjunk népünk múltjáról, s ne csupán egyetlen elméletet tegyünk meg kizárólagosan üdvözítő mivoltúnak, hanem a rendelkezésre álló – sajnos meglehetősen csekély – tárgyi emlékek és írott források alapján próbáljuk meg a lehető legárnyaltabb és legigazabb magyar őstörténetet megírni. Minden okunk megvan arra, hogy büszkék legyünk dicső eleinkre, s mindarra, amivel a magyarság eddigi történelme során gyarapította az egyetemes európai kultúrát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Atilla király

 

Hunok és úzok honfoglalása

 

Atilla
  

  Mivel Róma folyamatosan felrúgta a Sziszek-Egyezményt, és engedély nélküli latinosításba fogott, a 24 Hun Törzsszövetség 265-ben felbontotta a szerződést. Emiatt bejelentették jogos igényüket Pannonföldre, mint ősi földterületükre, valamint követelték tőlük az Aranyröges Birodalom kiürítését. Felhívták a figyelmüket, hogy amennyiben ennek nem tesznek eleget, úgy a 24 Hun Törzsszövetség felvonultatja az egész ataiszi eredetű seregét - 48 tömény lovasságot - a Me­legvizek Birodalmának felszabadítása céljából. Ezen döntést támogatta még az a tény is, hogy Ordosz környékén ekkor már egyre gyakoriabbak voltak a földrengések és a kinajok is komoly veszélyt jelentettek. Emiatt a sámánközpontot is szükségessé vált áthelyezni a Melegvizek Birodalmába. Hunyor a fiát, Bagamér ifjú­sági fősámánt jelölte ki utódjául, aki meghirdette az egyik nagyvíztől a másik nagyvízig tartó harcot. Éveken keresztül folytak az előkészületek. 364-ben a tárkányok elindultak a Kárpátok felé, hogy a szorosokat, átkelőhelyeket megtisztítsák, az utakat rendbetegyék. Megindult a tartalék alkatrészek, szerszámok, fegyverek gyártása is. Egy évvel később kezdték meg a törzsszövetség vezetőrétegének képzését. A nagy nyelvtudással rendelkező beavatottak hun-rasna-pannón-kabar ifjai közül jónéhányat elküldtek Bizáncba és Rómába puhatolózni, információt szerezni. 371-ben a végzős ifjak Kabarföldre lovagoltak, s ott szövetséget kötöttek a Meleg Vizek birodalombeli törzsekkel, akik pedig kapcsolatot létesítettek a gótokkal, vandálokkal, gyepidákokkal, s így összesen 48 tömény, azaz 480 000 fős sereg állt a rendelkezésükre. A Rasna-etruszk szövet­ség szintén a hunok mellett állt.  377-ben aztán megkezdődött a hunok honfoglalása.  Pannónia elfoglalásával nagy zavar keletkezett, amit még az is tetézett, hogy kihirdették a rabszolgák felszabadítását.

 

  430-ban, Pusztaszer lovas­versenyén Réka a győztes Atillát, Bagamér fiát választotta férjéül, és Szakszinban fejedelmi esküvőt tartottak. 430-ban Atilla Etilvárról indult el. Réka egy évvel később ikerfiúkkal ajándékozta meg őt, akiket Dengeziknek és Elláknak neveztek. Bátyja, Buda ifjúsági fősámán vette át a 410-­430 között kiképzett sereg irányítását. Buda Ordoszból indult el, hogy a sá­mánközpontot Era és Pilis birodalmában állítsák fel. 435-­ben a kabar-úz kézművesek segítségével felépült Budavár, a beavatott központ. Amikor Budavárra érkezett az ordoszi sámánközpont és a 24 Hun Törzs­szövetség beavatott tábora, az alsó és középső szinteket megtöltötték a Karnakból, Ataiszból és Ordoszból hozott Szent-Könyvekkel. 666 nap kellett hozzá, hogy mindent a helyére rakjanak. Buda öccse, Atilla 433-ban Bagamér halála után fővezér lett Pusztaszeren. A jászok hívására elfoglalta a Jász-síkságot és az új, negyedik Pusztaszeren ütötte fel sátorfáját. 434 tavaszán az altáji Kabar-síkságon telepedtek meg. 435-ben érkezett meg az úzok seregével együtt, akiket Deédes aranyasszony (Atilla unokahúga) vezetett, s Pusztaszeren telpedtek meg.

  Buda szigorúan ragaszkodott a 48 tömény és a 2 besenyő tömény teljes beérkezé­séhez, az ifjú vezérek azonban a gótok unszolására siettették a Nagyvízig való csata elindítását. A gót vezérek nagyon gyűlölték, ezért ellene hangolták a harco­sokat, akik Budát meggyilkolták és feltüzelték Atillát a harcra.

  Buda legnagyobb fia, Aladár kiváló ifjúsági tárkány-fejedelem volt, aki édesanyjával együtt kitartott amellett, hogy meg kell várni azt az 5 tömény harcost, akiknek a következő év tavaszán kellett volna megérkezniük. Sajnos, az ő hiányuk miatt 451-ben a catalaunumi csata eldöntetlen maradt, és Atilla vetélytársa Éciusz megfuta­modott. Az eltemetetlen halottak miatt kitört a “Csorna-betegség", és a vezéri tanács úgy döntött, hogy vissza kell vonulniuk. A következő év ta­vaszán azonban, a rasna-hírszerzés előrejelzésének megfelelően, a Róma körüli zűrzavarok miatt, Deédes aranyasszony vezetésével újra elindulhattak Éciusz ellen. Az ellenálló itáliai városokat 452-ben a földig lerombolták, de azoknak, akik a hadi­sarc fizetését vállalták, illetve az etruszk városoknak megkegyelmeztek.   

 

  Az ottani oskusok (úzok) magukkal hozták Gilgames koronáját és az Arnó-nemzetség Atillát az eljövendő “Világ-Urává" koronázta. Természetesen a rasna katonák is a hunok mellé álltak és velük együtt olyan hatalmas hadsereg szerveződött, hogy Róma népe megdermedt. Mivel Atilla éppen kissé mámoros állapotban volt, Deédest küldte maga helyett tárgyalni a békezászlóval érkező pápa csoportjához. Az aranyasszony rengkívül diplomatikus volt, mivel nem a férfiak hadakozási vágyának, hanem a nők kívánságának tett eleget, akik férjet és munkaerőt kértek tőle. Ezért hát békét kötött velük. I. Leó hajlandó volt 10 000 belső szolga népet és kincsek tömegét Atilla serege részére átengedni, ha nem rombolják le Rómát. Az Öregek tanácsa is igen nagyra értékelte Deédes eme tettét. Azokat a foglyokat szabadon engedték, akiket valemely nő férjül választott.

  453 tavaszán sok germán törzs fellázadt Atilla zsarnoksága ellen, de a hunok 3 előőrs törzse, a keleti, nyugati és vízigót törzsek ezt a lázadást elfojtották. A gótok az engesztelésük jeléül egy nőt, Krimhilda Ildikót küldték neki ajándékba, nagy kísérettel együtt. Az esküvőjük lakomáján Atillát megmérgezték. Krimhildát és kí­séretét a 2. hun tömény székihunjai lenyilazták. Atilla holttestét hármas koporsóba fektették, és a sámánképzősök a Száraz-ér egyik ágában temették el, majd egy gát áttörésével ráengedték a vizet. A temetést végző rabszolgákat lenyilazták, a sámánképzős résztvevők pedig elvándoroltak a Turgai-kapuhoz, hogy senki ne árulhassa el Atilla nyughelyét. Mivel Atilla 24 karátos beavatott (egy istenség) volt, halálakor egy fényes csillag hullott le az égről.

  A temetés után nagy káosz vette kezdetét. Az emberek összevesztek azon, hogy Aladár legyen-e a nagyfejedelem és Ellák a fősámán, illetve Dengezik a fővezér, vagy sem. A nézeteltérés olyan erős volt, hogy hamarosan a fegyverek is előkerültek. Mire Deédes és Nekese tárkány-fejedelem odaért Pusztaszerre, a diadalmas hun seregnek már csak a roncsait találták. Szellemi erejüket kellett igénybevenni, hogy rendet teremtsemek, majd kihirdették az Öregek Tanácsának döntését. E szerint, aki akar, menjen Aladárral, Dengezikkel és Ellákkal a Keleti-hun birodalomba, de Dunna­asszony, Buda özvegye, maradjon Budán, Réka-asszony Bíkís-besenyő országban, Csaba ifjú­sági fővezér pedig Budavárban. Az avar és a rasna-etruszk szabad harcosok Győrtől Encsvárig védjék meg Atilla örökségét. A fe­jedelmi ifjak belátták, hogy a megkezdett nagy csatát ők nem tudják befejezni. Ezért a bi­rodalmat pillanatnyilag egymás között osztották fel: Ellák kapta a Tiszától nyugatra eső részt, Csaba a Tiszától Jászvásárig, Dengezik tőle kelet felé az Etilig, míg Aladár az Etiltől a Bajkál-tóig. Deédesék is ittmaradtak az úzokkal, mivel ők, lévén, hogy az uruki-mani keresztényekhez tartoztak, lemondtak a világuralmi törek­véseikről. Ellák megmaradt népe Magyarkára, Dengezik népe Kutriguriába a Tenisur-parti fővárosba (Dnyeper) Aladár népe pedig az Etil mindkét partjára vándo­rolt és ott összeolvadt a Magyarok Törzsszövetségével. Atilla megmérgezéséből tanulva bevezették a kettős-fejedelemséget, amelyiknek fővárosa Avarbástya lett, nyugaton pedig Győrt jelölték ki.  Atilla lelke még 24 éven keresztül vándorolt. Bejárta a külső és belső őrségeket, mind a 108 nemzetség Jász-síksági, és a 12 Bugát vidéki széki-hun törzs szállásait. Mint minden nagy lélek, a 24. évben a dicsőséges, tün­döklő képét elvesztette, de a dörgő hangja még ekkor is megmaradt. 469-ben Pusztaszer őrségében Atilla dörgő lelke riasztotta fel Babajt a gótok támadása miatt, akiket le is győztek. Sajnos, Babaj a csata után elvérzett, de Atilla háborgó lelke a bosszúálló csapatokat tovább vezette és a déli Bol­gárországban a gyilkos gót vezért megölték. Amikor Szekeszárd kiadta, hogy Atilla nyug­helyét keressék meg, Atilla erős hangjának irányítása mellett a felbujtók ellen fordultak. Etilváron sem volt nyugodt Atilla vándorló lelke, hiszen az tovább vándorolt a 12 széki-hun nemzet­ség vezéreibe.   

 

  Atilla dörgő hangú lelke beismerte, hogy az okos Buda elképzelése volt a helyes, mert testének maradványai Budavár alatt nyugodtan pihennek és kegyhely­éhez a 24 Hun Törzsszövetség népei folyton visszatérhetnek. Addig az ő vándorló lel­ke nem lehet nyugodt, amíg népe Budavár birodalmába vissza nem tér.   

 

 

  
   A magyarok törzsszövetsége és honfoglalása 

  Hangun, a 24 Hun Törzsszövetség nagyfejedelme kiváló uralkodó volt, s emiatt megszerezte a kínai trónt is. A kínai császár lányát vette el feleségül, majd Huó néven császárrá koronázták. Felesége halála után újból megnősült, a káspivári Magyor fejedelem leányát, Megyerját vette el. Megyerjának ikrei születtek tőle: Hunyor és Magyor. A szülők halála után az ifjú sámánok a féltestvéreik részéről igen nagy üldözésnek voltak kitéve, ezért Uruk-Dargin nagybátyjuk Káspivári birodalmába menekültek, s a Meótiszban rejtőztek el. Gyula­-Duló fejedelem lányait vették el feleségül, Hunyor Maturit, Magyor pedig Irgizát. Dul fejedelem a szelíd természetű Magyort később megszerette, és arra kérte, hogy ne járjon kalandozásra, hanem maradjon a birtoka közelében. Fel is ajánlotta neki a fele birodalmát. Magyor tehát letelepedett feleségével a Turgai kapu közelében. Birodalma az Etil folyóig terjedt. Semmilyen törzsi szövetséghez nem csatlakozott, ezért lovasai békességben éltek. Hunyor viszont harciasabb természetű volt. Elment Ordoszba és Pusztaszeren megnyerte a Nagy-süánt és vele együtt a fővezéri méltóságot. Részt vett a bugáti sámánképzésen és Ordoszban fősámánná választották. A Rómával való szövetséget még Hunyor nagyfejedelem hozta létre, így Udin, majd fiai Ruga és Upor a római birodalom segítségére siettek, mikor a nyugati népek fellázadtak ellenük. Később, a rómaiak szerződésszegése miatt kialakult helyzet rendezése miatt Hunyor fia, Bagamér-Balambér vállalta a honfoglalás megindítását. A Magyar Törzsszövetség 181-ben alakult meg. Ezen szövetség ifjúsági fejedelme Béla volt, aki 245-ben részt vett az uruki bölcsek képzésén, és Káld király nagyobb leányát, Nurát vette feleségül. A kazahunok vezette Kazár Törzsszövetség miután megszabadult az avaroktól, meghódította a birodalmat és az ugor népekkel, köztük a magyarokkal is szövetségre lépett. Dél felől az arabok erősen veszélyeztették a kazár-szövetséget, ezért a magyarokat a Megyer Törzs vezetésével a kaukázusi Magyarkára telepítették. Ügyek első felesége a kaspivári legszebb lány, Emese volt. Ügyek már aggódott, hogy magvuk szakad, mivel első két gyermekük halva született. Végül harmadik gyermekként 820. medvetorán egy élő fiúgyermekük született. Sajnos a felesége, Emese a szülés után meghalt, de Álmos nevű fiuk életben maradt. Utána a rimalányok vezére, az igen gazdag Bizonyka lett Ügyek második felesége, s ő nevelte fel Álmost is. A kazároknak sehogyan sem tetszett, hogy Ügyek szálláshelyei után nem fizettek adó-tizedet, csupán sámán-tizedet adtak Asszorügyek részére. Ezért a kazárok büntető hadjáratot indítottak, de 860-ban a Szuvári csatában Ügyek fia, Álmos tönkreverte a kazár haderőt. A kazárokkal folytatott csatában Ügyek második felesége, a rimalányok vezére, Bizonyka is meghalt. A békekötés után Lebéd, a kazárok vezére az Arvisura törvények értelmében egyetlen leányát, Kücsikét feleségül ajánlotta Ügyek kagánnak engesztelésképpen. Megfogadták, hogy mint rokon-népek törzsei nem fognak harcolnak egymás ellen. Mivel azonban Ügyek már nem kívánt újból nősülni, ugyanakkor Lebédet sem sérthették meg egy visszautasítással, így Kücsikét Álmos vette el feleségül 861-ben. Amikor 862-ben Ügyek meghalt, Lebéd is eljött a legjobb lovasaival a temetésére, ezért Kazáriában kegyvesztetté vált. Így aztán a halálos fenyegetés miatt 864-ben csatlakozott az Álmos vezette Magyar Törzsszövetséghez a Kéri, Keszi és Gyarmat törzsekkel, akikhez 875-ben a Kürt tiszta kabar törzs is csatlakozott. A Kazár Birodalom nem mert ellenük fellépni, mert a menekülő avarok csapatai a Magyar Törzsszövetséget nagyon megerősítették.

 

  Álmos, bár az Arvisura törvényeknek eleget téve elvette feleségül Lebéd lányát, azonban már volt egy korábbi kapcsolata. Oly annyira, hogy e tiltott szerelmétől, Enéhtől már született 3 fia és egy leánya. 849-ben látta meg a napvilágot Enéh 3. fia, akit Árpádnak neveztek el. Álmos hivatalos feleségét, Kücsikét a kazárok ölték meg bosszúból. Hála előtt egy kisfiúnak adott életet, akit Áldornak nevezett el. Kücsike halála után, 875-ben Enéh Asszorügyekre költözött Kusály és Gyula fiaival, míg Árpád Kevevárában maradt. Ezt követően az Öregek Tanácsa engedélyével Álmos végre feleségül vehette gyermekeinek anyját, Enéhet, aki az árva Áldort is felnevelte. 875-ben meghalt Kéri vezér is, ezért utána a fia, Huba lett a vezér, a Kürt törzséé pedig Áldor. Árpád a Nyék törzs vezére lett, mivel Nyék vezér leányát vette feleségül, a szépséges Abacilt, akitől 4 fia: Laád, Tarhos, Üllő és Jutas született. Abacil a 888-as évi járványban hunyt el. Verecke kabar fejedelem követeket küldött Kassáról, akik elmondták, hogy 891 őszén a morva papok hódításra buzdítják a szláv népeket. Az agg Tétény fejedelemmel együtt felkérik a magyari féle népek szövetségét, hogy foglalják el a Jász-síkságot, mert a szlávok nagy nyomása alól csak így szabadulhatnak fel. Ekkor Álmos összehívatta az Öregek Tanácsát és a Vezérek Tanácsát, ahol a Nyék, Megyer, Gyarmat, Tarján és Jenő magyari törzsek, a Kéri és Keszi magyarok törzse, a Kürt-féle tiszta kabar törzs és a kovácsok Tárkány törzse, a kunmagyari Ogúz törzs vállalta, hogy elfoglalja Atilla örökségét. 892 tavaszán rokonlátogatás címén a Nyék és Tárkány törzs az ifjú Árpád vezetésével Kassa kabar szállására lovagolt, hogy az utakat megtisztítsa az esetleges akadályoktól. A rokonlátogatása végén Árpád feleségül vette Eperjest, Verecke kabar fejedelem egyetlen leányát. Mivel Árpád lett a tárkány-fejedelem, ragaszkodott a három megszokott szoros használatához, amelyeket a rokonlátogatások során eddig is használtak, és ezeken át akart bevonulni a Jász-síkra. A többség azonban leszavazta Árpád tervét az Öregek Tanácsában. Szeret törzsét Borgó hadnaggyal a Borgó-szoros felé irányították. A Nyék törzs vezéri teendőit ekkor Árpád első fiának, Laád vezérnek engedte át, aki a sámánképzésen a Levente nevet nyerte el. A felvonulási terv szerint 10.000 lovassal rendelkezett. A Keszi törzs már kiheverte a kazár mészárlást és szintén 10.000 lovassal rendelkezett Töhötöm vezetése alatt. A munkácsi szoroson keresztül vonultak be. A Kéri törzs 1 tyumen lovassal, Huba vezetésével az uzsoki szoroson haladt át a tiszta kabar Kürt törzzsel együtt, akik a kazárokkal szemben Előddel vereséget szenvedtek 875-ben. Emiatt Kücsike fia, Áldor csak fél tyumennel vonult be az uzsoki szoroson. Ő adta a tárkány tyumenek másik felét, akik a hágókat megtisztították. A Gyarmat törzs szintén csak fél tyumennel indul el, mert Előd 875-ben elesett és fél tyumenjét feleségére Illmérkére hagyta, aki mint özvegyasszony Oleg vikinghez ment feleségül. Gyarmat fél törzse összekötőként Kevevárban maradt. A felvonulás nem az etilközi megbeszélés értelmében történt. A besenyő és a bolgár harcosok észrevették a Magyar Törzsszövetség mozgását. Bizánc hirtelen békét kötött Simeon cárral és Tas vezért a Dunának szorították. Ugyanaz a görög hajóhad, amelyik a Jenő törzset átvitte a bolgár partra, utána a bolgárokat is átvitte a Duna bal oldalára és a Nyék, valamint a Jenő törzset üldözőbe vették. Álmos szekérhadának elindulása után csak kevés harcos védte az elvonulók szekértáborát, ezért az árván maradt utóvédek szekereit feldúlták A besenyő rajtaütésnek óriási veszteségei voltak mind magyar, mind kabar részről. Bizánc árulása miatt a Jenő törzs 2230 lovast vesztett, míg Levente 1104 lovast és 85 tárkány kocsit vesztett el. A kabar harcosok panaszt emeltek Álmos ellen, aki minden tisztségéről lemondott. Mivel Gyula hajnal-hasadtáig sem tudott fejedelmi apja ellen ítéletet hozni, a régi kabar harcosok az Arvisura törvényekre hivatkozva elrabolták, kabar földre vitték és az ottani sámánok halálra ítélték.  Mire harmadszor kelt fel a Napasszony, a veszteséget szenvedett kabar törzsek Álmost – saját kérésére – kivégezték.

 

  Arvisura-Anyahita hunlapja alapján.